2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megtalálták az Ibériai-félszigeten élő zsidók legkorábbi emlékét

2012. június 4. 08:52

Egy héber nevet tartalmaz az Ibériai-félsziget zsidóságának legkorábbi ismert emléke. A közösség tagjait üldözték a korban, ezért a felirat a nagy sietségben elnagyolt és durva lett. A kutatóknak az is feltűnt, hogy a rómaiak és zsidók egymás mellett éltek a területen.

A jénai egyetem régészei megtalálták az Ibériai-félsziget zsidó lakosságának legkorábbi nyomát. A negyvenszer hatvan centiméteres márványtáblán a Yehiel héber név olvasható. A mellette felbukkant agancson végzett radiokarbonos vizsgálat i.sz. 390-re teszi a lelet korát, ami azt jelenti, hogy a márványnak is legalább ilyen idősnek kell lennie – esetleg még korábbinak.

A felfedezés előtt a legkorábbi bizonyíték egy Portugáliából származó sírkő volt, 482-ből, rajta a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizáló hétágú gyertyatartó, egy menóra rajzával, viszont a szöveg latin nyelven íródott. A legkorábbi, addig ismert héber szöveg jóval későbbi, a 6-7. századból maradt fenn.

A mostani márványtáblában nemcsak a kora, hanem a helyszín is érdekes. A területen ugyanis egy római villa áll, amelyet Jorge Correia portugál régész talált meg 2009-ben, miközben São Bartolomeu de Messines körül végzett ásatásokat. A távoli hely messze van a városias római provinciától, Lusitaniától. A régészek eddig nem tudták, hogy a zsidók és rómaiak egy falusias településen egymás mellett éltek volna, s ez az első alkalom, hogy zsidó leletek kerültek elő egy római villában.

A régészek kis túlzással álmukban sem gondolták volna, hogy egy ebből az időből származó héber feliratot találnak. A korszak légköre ugyanis finoman szólva sem kedvezett a zsidó közösségnek. I. Theodosius 380-ban kiadott vallási rendeletével államvallássá tette a nikaia-konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet. A megtorlástól való félelmükben a zsidók ezért inkább latinul írtak – s talán ezzel magyarázható az is, hogy a zsidók miért olyan durván, elnagyoltan vésték a feliratot a márványba, a kutatóknak ugyanis elsőre még a nyelvet sem sikerült azonosítaniuk.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár