2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Elfeledett háború kezdte ki az angol-amerikai szövetséget

2012. május 7. 13:47

Nagy-Britannia és az Egyesült Államok ugyan egy oldalon harcoltak a második világháború idején, de a konfliktust megjelenítő filmek komoly vitát generáltak a szövetségesek között. Ha a burmai háborús események filmes reprezentációja diplomáciai viszályt nem is, de éveken át húzódó mosolyszünetet okozott London és Washington különleges viszonyában.


A második világháborúban érvényes "hivatalos" retorika szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vállvetve harcoltak a közös ellenség, a fasizmus térdre kényszerítése érdekében. A felszín alatt azonban komoly ellentétek húzódtak meg, erodálva a két ország politikai vezetése által gyakorta hangoztatott „speciális kapcsolatot” (special relationship). Így jutottak el az angolok az Amerika-ellenességhez, a tengerentúlon élők pedig az anglofóbiához, köszönhetően a mozi megosztó jellegének.

Az egyik ilyen film az 1945-ös Objective: Burma! című alkotás, amelyben Errol Flynn gyakorlatilag egyedeül elbánik az ellenséggel és megnyeri a háborút. A britek érdeklődését azzal keltette fel, hogy egyetlen más nagyobb film sincs, amely Burmában (Mianmar) játszódik, s hogy az „elfeledett hadseregnek” is nevezett 14. hadseregről egyáltalán nem esik szó a filmben, kizárólag az ott harcoló egyetlen amerikai egység kerül bemutatásra.

A filmről Raoul Walsh rendező és a főszereplő, Errol Flynn is megemlékeznek önéletrajzukban. Mindketten felidézik, amikor a háború után a brit hatóságok betiltották az alkotást, s hogy az egyik újság olyan képet közölt, amelyen Flynn amerikai zászlót tartva a kezében egy brit tiszt sírja mellett áll. A gyakorta idézett történet azonban több sebből is vérzik.

A filmet a Warner Brothers producere, Jerry Wald rendelte meg Alvah Bessie forgatókönyvírótól, akihez azzal a kéréssel fordult, hogy írjon egy Burmában játszódó, a dzsungelben felállított japán radarállomás megsemmisítésére érkező amerikai ejtőernyősökről szóló történetet. A forgatókönyvet annak rendje és módja szerint átnézte a US War Department Public Relations Bureau, amely azt a választ küldte, hogy Burmában csak kevés amerikai harcolt, a hadművelet sikere inkább az angolok érdeme volt, a japánoknak pedig nem volt se megfelelő radarjuk, se légi fölényük. A WB beleegyezett, hogy a film elején híradórészleteket közöljenek, hangsúlyozva a brit részvétel fontosságát, majd a film végén külön kitértek arra, hogy a hadműveletben mely országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, India, Kína) katonái vettek részt.

Az 1945. januári bemutató után a film elismerő szavakban részesült az Egyesült Államokban. A május 31-i brit lapok – amelyek a Reuters hírügynökség riportját vették át – azonban „undorító paródiának” nevezték az alkotást, de a hidegzuhany csak a három nagy angol újság, a Sunday Express, a Daily Mirror és az Evening Standard sajtókampányával jött: a tiltakozás hatására a Warner Bros levette a műsorról a filmet, s csak 1952-ben vetítették újra a szigetországban. A másik problematikus elem az angol sír mellett pózoló katona esete: a karikatúrán ugyanis valójában nem volt rajta Flynn, helyette egy amerikai iparmágnás látható, amint egy széken ül, alatta pedig több brit sír van.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár