A történelem leghíresebb csókjai
2012. május 2. 08:59
Korábban
A Rodin-szobor csókja
A 13. században élt Francesca da Rimini és Paolo Malatesta szenvedélyes szerelme ihlette Francois Auguste Rodin A csók című, 1889-ben készült szobrát. Habár a szobor eredetileg részét képezte A pokol kapuja című szoboregyüttesnek, Rodin nem érezte, hogy passzolna az alkotás a többihez, így eltávolította A csókot és különálló, egyedi szoborrá emelte, később pedig egy másik szerelmes párról mintázott szobrot tettek a helyére.
Rodin így írta le alkotását: „önmagában teljes és mesterségesen eltávolodó az őt körülölelő világtól.” A szobor ma a párizsi Művészeti Múzeumban található. Az alkotás eredeti címe Francesca da Rimini volt. A Dantét hallhatatlanná tevő 13. századi nemesasszony beleszeretett férje, Giovanni Malatesta öccsébe, Paolóba. A fáma szerint Lancelot és Guinevere történetének olvasása során szökött szárba szerelmük, azonban a pár hamarosan lebukott, s a dühös férj meggyilkoltatta a szerelmeseket. A szobrot figyelmesen megnézve látható, ahogy Paolo kezében tartja a könyvet. Az ölelkező pár ajkai tulajdonképpen nem érnek egymáshoz, jelezve ezzel, hogy szerelmük beteljesületlen maradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap