Képeken az elveszett Da Vinci

A firenzei Palazzo Vecchióban az elmúlt év végén elvégzett kutatás eredményei arra utalnak, hogy egy elveszett Leonardo da Vinci-freskó rejtőzik Giorgio Vasari ‘A marcianói csata’ című falfestménye mögött. Az Ötszázak termében lefolytatott endoszkópos vizsgálat során a tudósoknak módjában állt bepillantani a Vasari-festményt hordozó fal mögé, és mintát venni a hátsó fal felületéről.

A további képekért kattintson galériánkba.

A minták laboratóriumi vizsgálatának eredménye azt valószínűsíti, hogy ‘Az anghiari csata’ című da Vinci-kép, melyről sokáig azt hitték, hogy az Ötszázak terme 16. századi átalakításakor elpusztult, ma is épségben megvan a Vasari-freskót hordozó álfal mögött. “Ezek nagyon biztató eredmények” – mondja Maurizio Seracini, a kutatás szakmai vezetője. “Bár egyelőre a kutatás kezdeti szakában vagyunk és rengeteget kell még dolgoznunk a titok teljes megfejtése érdekében, a jelek arra utalnak, hogy jó helyen keresgélünk.”

Seracini és csapata négy pontban foglalta össze, hogy mire alapozzák állításukat, mely szerint ‘Az anghiari csata’ a Vasari-falkép mögött lapul:

1) A hátsó falról vett egyik – fekete színű – mintáról a pásztázó elektronmikroszkópos elemzés bebizonyította, hogy hasonló összetételű, mint a Leonardo da Vinci a Louvre-ban őrzött ‘Mona Lisa’ és ‘Keresztelő Szent János’ című képeiről származó fekete pigmentminták.

2) A hátsó falon vörös színű anyagot is találtak a tudósok, melyről az analízis kimutatta, hogy szerves eredetű. Ilyen anyag jelenléte egy átlagos falon teljességgel valószínűtlen.

3) A nagy felbontású képet adó endoszkópos kamera segítségével a tudósok rápillanthattak a hátsó fal néhány részletére, ahol bézs színű, szerkezete alapján alighanem ecsettel felvitt anyagot láttak.

4) A kutatás során bebizonyosodott, hogy – az előzetes radaros vizsgálat eredményének megfelelően – vékony rés taláható a Vasari-képet hordozó téglafal mögött. Ez a körülmény megerősíti azt az elméletet, mely szerint Vasari, mielőtt nekilátott volna ‘A marcianói csata’ megfestésének, falat emeltetett a Leonardo-remekmű elé, ily módon az utókor számára megóvva azt.

Az Anghiari csata

1503-ban Gonfaloniere Piero Soderini megbízta da Vincit, hogy fesse meg ‘Az anghiari csata’ című falképet a firenzei Palazzo Vecchio tanácstermében. A kép a Firenzei Köztársaság, a Velencei Köztársaság és a Pápai Állam egyesült seregeinek a milánóiak felett aratott 1440-es győzelmét hivatott megörökíteni. A konfliktus nyomán Firenze hosszú évekre Közép-Olaszország legfontosabb politikai tényezőjévé vált.

A megbízást da Vinci új falfestési technikák kikísérletezésére használta fel, ám az eredmény elmaradt várakozásaitól – az alkotás később mindazonáltal a ‘világ iskolája’ véven vált híressé. A 16. század közepén Giorgio Vasari, aki maga is da Vinci rajongója volt, kibővítette és teljesen átalakította az Ötszázak termét, többek közt hat új freskót festvén a keleti és a nyugati falra – a feltételezések szerint az egyikük mögött lapul ‘Az anghiari csata’.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?