2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újabb múmiánál mutattak ki prosztatarákot

2012. január 30. 17:19 MTI

Prosztatarákot állapítottak meg a Kairói Amerikai Egyetem (AUC) kutatói egy 2200 éves egyiptomi múmiánál, ami a betegség genetikus eredetét bizonyítja.

Ez a második legrégebbi ismert prosztatarák-lelet, a legkorábbi esetet egy 2700 éve élt szkíta uralkodó csontvázának vizsgálatakor azonosították - az ő földi maradványai Oroszországban kerültek napvilágra. A mostani kutatásról a Journal of Paleopathology című folyóiratban számoltak be az AUC tudósai.

A kutatók a lisszaboni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött három egyiptomi múmiát vetették alá komputeres tomográfiának. A 0,33 milliméteres pixelfelbontású felvételeken fedezték fel az M1-esként ismert múmiánál több apró, kerek, tömött csontelváltozást a 2200 éve elhunyt férfi gerincének deréki és ágyéki részén, a medencecsontjaiban, valamint az alsó végtagjaiban. A radiológiai kép áttétes prosztata-tumorra utal.

A legutóbbi időkig a tudósok a rákos megbetegedések elterjedését az iparosodás, az élelmiszerben és a környezetben előforduló rákkeltő anyagok számlájára írták. "A rosszindulatú daganatos megbetegedések napjaink égető kérdésévé váltak, ennek megfelelően a szakemberek folyamatosan próbálják megfejteni, hogy hogyan evolválódott ez a kór. A lisszaboni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött múmia egy lépéssel közelebb viszi a tudományt a betegség okainak feltárásához és gyógyításához" - hangsúlyozta Szalima Ikram, az AUC egyiptológus-professzora.

Hozzátette: a mostani kutatások újabb bizonyítékkal szolgálnak, hogy a rákos megbetegedések mögött sokkal inkább genetikai, mintsem környezeti okok húzódnak. "Az ókori világban ismeretlenek voltak a genetikailag módosított élelmiszerek, az adalékanyagok, a környezetszennyeződés, így a rákos megbetegedések nem hozhatók összefüggésbe az iparosodással" - fogalmazott Szalima Ikram, aki szerint napjainkban a gyakoribb rákos megbetegedések a népesség magasabb élettartamával magyarázhatók.

"Az ókori Egyiptomban legfeljebb 30-40 éves korig éltek az emberek, így a rákos megbetegedésre hajlamos egyének sokkal korábban hunytak el valamilyen más ok miatt, mintsem a daganat kifejlődhetett volna szervezetükben" - érvelt Szalima Ikram.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár