Szudétanémeteket temettek a nemrég feltárt tömegsírba

A bizonyítékokat, hogy ki is volt eltemetve a tömegsírban, a cseh hatóságok DNS-vizsgálatokkal szerezték be - írja a Mladá Fronta Dnes című prágai lap csütörtökön. A cseh rendőrség az ügyben nem nyilatkozott.

A háború után az akkor Sicendorfnak nevezett kisvárosban lezajlott eseményeket Herma Kennel német írónő örökítette meg a BergersDorf című könyvében, saját állítása szerint tanúvallomások és kutatások alapján, élethűen. A könyv néhány éve cseh fordításban is megjelent, s annak elolvasása után döntött úgy 2009 nyarán Miroslav Mares publicista, hogy feljelentést tesz a rendőrségen.

A tömegsír feltárása egy év múlva, 2010 nyarán történt meg. "Mintegy négyszer négyméteres területen csont- és ruhamaradványokat találtunk" - nyilatkozta Michal Laska nyomozó. Ezeket a csont- és ruhamaradványokat DNS-vizsgálatnak vetették alá, s az eredményt azután összehasonlították a Németországban élő hozzátartozók DNS-ével. A városban és környékén élő szudétanémeteket a Benes-dekrétumok alapján ugyanis szintén kitelepítették a korabeli Csehszlovákiából.

Herma Kennel könyvében azt írja, hogy a gyilkosságokat 1945. május 12-19. között követték el. Egyik este a helyi kocsmában a háború befejezését ünnepelték, s az italozók közül került ki az a néhány személy, akik a gyilkosságot elkövették. Az illetők - ásókkal, csákányokkal, lapátokkal felszerelkezve - először a helyi tűzoltóság épületéhez mentek, ahol bezárva tartották a kitelepítésre váró helyi és környékbeli szudétanémeteket. A németek egy csoportját - állítólag mintegy 15 személyt - a település szélére vezették, ahol sírásásra kényszerítették őket. Amikor elkészültek, a németeket agyonverték, illetve lelőtték őket, majd a gödörbe temették az áldozatokat.

A gyilkosság indítékai nem ismeretesek. A legvalószínűbbnek a különféle korábbi ügyekért való leszámolást tartják. Konkrét bizonyítékok azonban nincsenek. De az sem kizárt, hogy valamilyen korabeli események tanúit tüntették el. A település krónikájában, illetve levéltárában a tragédiának nincs nyoma. Az eseményről írásbeli információkat csak a kitelepített szudétanémetek szolgáltattak a hatóságoknak.

A II. világháború után a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösöknek nyilvánították Csehszlovákiában, megfosztották őket állampolgárságuktól, elvették vagyonukat. Mintegy 2,5 millió németet telepítettek ki az országból. A szlovákiai magyarokat belső széttelepítésekkel, kényszermunkával, úgynevezett reszlovakizációval és a magyar-szlovák lakosságcsere kikényszerítésével próbálták megtörni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe