A vörösterror 133 napja

Hitelre adott sörről mesél az ötezer éves ékírás

2011. december 29. 13:15

Egy norvég üzletember részben még nem publikált, ékírásos feliratgyűjteményéről írt könyvet egy kutatócsapat. Az ősi szövegek a több ezer évvel ezelőtti mezopotámiai háborúkról, zikkuratok építéséről és a korabeli hitelezési szokásokról mesélnek.


107 darab – legtöbbjük még nem publikált – ékírásos szöveg képezi Martin Schøyen norvég üzletember gyűjteményét. Az ötezer éves szövegek 2400 évvel idősebbek a Közel-Kelet jelentős részét meghódító óperzsa Akhaimenida Birodalomnál. A kutatócsapat munkája Ékírásos királyi feliratok és szövegek a Schøyen-gyűjteményben címmel jelent meg.

A kollekcióban megtalálható a Marduk istennek 2500 évvel ezelőtt zikkuratot építő II. Nabukodonozor babiloni király félig elveszett felirata is. A szöveget egy sztélére faragták rá, a gravírozáshoz kőlapot használtak. A sztélé a szöveg mellett egy zikkuratot és magát II. Nabukodonozor királyt is ábrázolja. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy ez ihlette a bibliai Bábel tornya történetét is. A szövegben az uralkodó arról beszél, hogyan szedte össze a népeket a Föld minden részéről a Marduk-torony, illetve a borsippai zikkurat elkészítéséhez.

„Mozgósítottam a Föld minden népét, az összes uralkodót, aki tisztelettel van Marduk iránt” – meséli a sztélé. „Agyagból és égetett téglából építettem a tornyot. Miután befejeztem, oly csillogó lett, mint a nap.”

Emellett van még egy másik, henger alakú, hasonló írásokkal díszített sztélé is, amely megörökítette tettét, említi a könyv szerzője, a londoni egyetem professzora, Andrew George. A szerző rámutat, hogy az újonnan lefordított sztélén látható Nabukodonozor-kép egyike a négy ismert ábrázolásnak a bibliai királyról. A könyvben említést tesz a másik három képről is: a libanoni Wadi Brisában lévő két domborműről, illetve a Shir es-Sanam-i ábrázolásról. Ezek mind kültéri műemlékek, így az évszázadok nagyon elbántak velük, ezért az uralkodó alakja sokkal kevésbé látszódik rajtuk, mint a sztélén. A szakállas Nabukodonozor a képen kúp alakú királyi koronát visel, jobb karján pedig egy karperecet, testét köpeny borítja, lábán az ókori világban megszokott szandállal.

Egy másik érdekes felirat, amely háromezer évre nyúlik vissza, az erőszakot, fosztogatást és a bosszút tárgyalja. Az írás I. Tukulti-apil-Ésarra asszír király nevében készült. Az uralkodó kérkedik, hogyan hódította meg Mezopotámia egyes részeit és épített újjá egy palotát Pakute városában. De azt is elmeséli, hogyan igázta le Babilon városát, és győzte le Marduk-nádin-ahhé babiloni uralkodót.

„Elpusztítottam Babilon városában Marduk-nádin-ahhé palotáját, elnyerve ezzel minden vagyonát és tulajdonát” – írja a hódító. „Marduk-nádin-ahhé csapatainak és szekereinek erejével vonult utánam. Harcolt velem Situlia városában, amely Akkádtól messze, a Tigris folyó mentén áll, de én szétkergettem szekereit és hadait. Elhoztam a vesztes szekereit és számos harcosát, ő pedig visszavonult, és hazatért földjére.” A feliratot lefordító pennsylvaniai egyetem professzora, Grant Frame szerint a babiloniak provokálták az asszírok támadását.

Egy másik újonnan lefordított dokumentum a legrégebbi ismert példánya a négyezer évvel ezelőtt Ur városában uralkodó Ur-nammu mezopotámiai király törvényének. Az említett uralkodó évszázadokkal korábban kidolgozta az i.e. 1780-as évekből származó Hammurapi törvényeiben szereplő „szemet szemért” elvét. Bizonyos szempontból Ur-nammu törvénykönyve sokkal fejlettebb: például bírságot ír elő annak, aki elvette embertársa látását, ahelyett, hogy az ősi elvet alkalmazná.

A törvény legkorábbi kiadása lehetővé teszi a kutatók számára, hogy összehasonlíthassák a későbbi másolatokkal és megnézzék, hogyan fejlődött a törvényalkotás. Például a másolat rávilágít az egyik legérdekesebb szabályra, hogy mit kell fizetni a női kocsmárosnak, ha hitelre ad egy üveg sört. Ebből kiderül, hogy ha a nyár folyamán szolgálják fel a sört, akkor a törvény szerint az illetőnek joga van behajtani télen az ital adóját és a kamatokat egy ismeretlen összeg alapján.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!