2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

30 éve vezették be a hadiállapotot Lengyelországban

2011. december 13. 09:28 MTI

Harminc éve, 1981. december 13-án lépett életbe Lengyelországban Wojciech Jaruzelski miniszterelnök, a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) első titkárának döntése a hadiállapot bevezetéséről.


Lengyelországban 1981 januárjától rohamosan romlott az addig sem túl magas színvonalú élelmiszerellátás, az utcán kígyózó sorok nagyságával együtt nőtt az emberek ingerültsége, elégedetlensége a fennálló politikai rendszerrel szemben. Még a 36 éve hatalmon lévő állampárt, a LEMP tagságának közel negyede is belépett a Lech Walesa vezette, tízmilliósra duzzadt Szolidaritás szakszervezetbe, amely sztrájkok révén igyekezett demonstrálni erejét és tárgyalásra kényszeríteni a kormányt. A párt támasza lényegében a belbiztonsági erőkre és a hadseregre zsugorodott, amelyek egyre nagyobb befolyásra tettek szert.

1981 februárjában a párton belül középutasnak számító Wojciech Jaruzelski tábornok, nemzetvédelmi miniszter lett a kormányfő, akinek helyzetét nehezítette a LEMP radikális balszárnya és a válság megoldását, az ellenzékkel való leszámolást sürgető szovjet vezetés is. Az életszínvonal tovább süllyedt, a vezetés nyáron a jegyrendszer bevezetésére kényszerült.

A pártvezetés hatalmának zsugorodásával párhuzamosan erősödött a Szolidaritás, de a szakszervezet vezetése sem volt könnyű helyzetben, mert a helyi szervezetek egyre radikálisabban követelték a hatalommal szembeni fellépést. A pártvezetés szovjet nyomásra és a szovjet katonai beavatkozást elkerülendő ősszel elhatározta a hadiállapot bevezetését. Ezt gondosan felépített, a nehézségekért a Szolidaritást felelőssé tevő propagandakampány előzte meg, amelynek nyomán a szakszervezet támogatottsága csökkent is.

A hadiállapotot - a Szolidaritást és a közvéleményt is sokkolva - 1981. december 13-án, vasárnap vezették be. Katonai parancsnokság alá helyezték az államigazgatást, a közlekedést, a távközlést, az energiaipart, a bányászatot, a kikötőket, a stratégiai fontosságú üzemeket. Lezárták a határokat, cenzúrázták a leveleket, felfüggesztették a sajtó tevékenységét, az intézményeket katonai komisszárok lepték el, a műveletekben 70 ezer katona és 30 ezer belügyi funkcionárius vett részt.

Kikapcsolták a telefonokat, este 22 órától reggel 6-ig kijárási tilalmat vezettek be, tízezreket internáltak, köztük Walesát is. A sztrájkokat hamar leverték, Sziléziában kilenc bányász életét követelő sortüzet dördült.

A Szolidaritás - noha hivatalosan csak 1982. október 8-án helyezték törvényen kívül - föld alá kényszerült, a lengyel társadalom gyakorlatilag kettészakadt. A kibontakozó passzív ellenállás támasza volt a lengyel pápa, II. János Pál is.

A hadiállapotot 1983 januárjában felfüggesztették, majd júliusban feloldották, az internáltakat hazaengedték. A megreformálhatatlan rendszert már nem lehetett sokáig fenntartani: 1989-ben a kerekasztal tárgyalásokon megállapodás született a hatalom átadásáról.

A rendszerváltás után Jaruzelski ellen több eljárás is indult, a hadiállapot bevezetése miatti pert idén nyáron a 88 éves tábornok egészségi állapota miatt függesztették fel. Az akkori események körül a kedélyek ma sem csitulnak, októberben először nyilvánítottak vádlottat bűnösnek a szükségállapot bevezetése miatt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár