30 éve vezették be a hadiállapotot Lengyelországban

Lengyelországban 1981 januárjától rohamosan romlott az addig sem túl magas színvonalú élelmiszerellátás, az utcán kígyózó sorok nagyságával együtt nőtt az emberek ingerültsége, elégedetlensége a fennálló politikai rendszerrel szemben. Még a 36 éve hatalmon lévő állampárt, a LEMP tagságának közel negyede is belépett a Lech Walesa vezette, tízmilliósra duzzadt Szolidaritás szakszervezetbe, amely sztrájkok révén igyekezett demonstrálni erejét és tárgyalásra kényszeríteni a kormányt. A párt támasza lényegében a belbiztonsági erőkre és a hadseregre zsugorodott, amelyek egyre nagyobb befolyásra tettek szert.

1981 februárjában a párton belül középutasnak számító Wojciech Jaruzelski tábornok, nemzetvédelmi miniszter lett a kormányfő, akinek helyzetét nehezítette a LEMP radikális balszárnya és a válság megoldását, az ellenzékkel való leszámolást sürgető szovjet vezetés is. Az életszínvonal tovább süllyedt, a vezetés nyáron a jegyrendszer bevezetésére kényszerült.

A pártvezetés hatalmának zsugorodásával párhuzamosan erősödött a Szolidaritás, de a szakszervezet vezetése sem volt könnyű helyzetben, mert a helyi szervezetek egyre radikálisabban követelték a hatalommal szembeni fellépést. A pártvezetés szovjet nyomásra és a szovjet katonai beavatkozást elkerülendő ősszel elhatározta a hadiállapot bevezetését. Ezt gondosan felépített, a nehézségekért a Szolidaritást felelőssé tevő propagandakampány előzte meg, amelynek nyomán a szakszervezet támogatottsága csökkent is.

A hadiállapotot - a Szolidaritást és a közvéleményt is sokkolva - 1981. december 13-án, vasárnap vezették be. Katonai parancsnokság alá helyezték az államigazgatást, a közlekedést, a távközlést, az energiaipart, a bányászatot, a kikötőket, a stratégiai fontosságú üzemeket. Lezárták a határokat, cenzúrázták a leveleket, felfüggesztették a sajtó tevékenységét, az intézményeket katonai komisszárok lepték el, a műveletekben 70 ezer katona és 30 ezer belügyi funkcionárius vett részt.

Kikapcsolták a telefonokat, este 22 órától reggel 6-ig kijárási tilalmat vezettek be, tízezreket internáltak, köztük Walesát is. A sztrájkokat hamar leverték, Sziléziában kilenc bányász életét követelő sortüzet dördült.

A Szolidaritás - noha hivatalosan csak 1982. október 8-án helyezték törvényen kívül - föld alá kényszerült, a lengyel társadalom gyakorlatilag kettészakadt. A kibontakozó passzív ellenállás támasza volt a lengyel pápa, II. János Pál is.

A hadiállapotot 1983 januárjában felfüggesztették, majd júliusban feloldották, az internáltakat hazaengedték. A megreformálhatatlan rendszert már nem lehetett sokáig fenntartani: 1989-ben a kerekasztal tárgyalásokon megállapodás született a hatalom átadásáról.

A rendszerváltás után Jaruzelski ellen több eljárás is indult, a hadiállapot bevezetése miatti pert idén nyáron a 88 éves tábornok egészségi állapota miatt függesztették fel. Az akkori események körül a kedélyek ma sem csitulnak, októberben először nyilvánítottak vádlottat bűnösnek a szükségállapot bevezetése miatt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?