Kultuszkampf

Romsics Ignác előadásában hangsúlyozta: a kötet megszületésével végre megoldódhat a „Horthy-probléma". A történészprofesszor egy érdekes jelenségre, a visegrádi országok hőskultuszainak kérdésére hívta fel a könyv bemutatóján nagy számban megjelent hallgatóság figyelmét. Ugyanis míg a cseheknél Masaryk rokonszenvindexe 80-90 százalékos, s nem sokkal marad el tőle Havel vagy Benes megítélése (Lengyelországban Pilsudski marshall személyét övezi óriási tisztelet), addig Magyarországon a kategorizálásnak ez a vegytiszta formája (hős vagy démon) a reformkor után érvényét veszti. A szélsőségek – így Rákosi és Szálasi – elutasítottsága magas, de Horthy, Kádár, sőt, Nagy Imre megítélése sem egyértelmű, mindannyian megosztó személyiségnek számítanak.

Horthyval kapcsolatban Romsics Ignác elmondta: ez a vegyes, kettős kép már 1919-ben megszilárdul, egyfelől kialakul a kormányzó, mint „véreskezű gyilkos” képe, illetve az ország megmentője. A húszas évekre a negatív Horthy-ábrázolásmód „illegalitásba, emigrációba” vonul, s a kormányzót pozitív színben feltüntető diskurzus lesz egyeduralkodó. Ennek tetőpontja az 1938 és 1941 közötti időszak, amikor Horthyhoz az „országmentő” mellé az „országgyarapító” képe társul. Romsics Ignác emlékeztetett: a kormányzó érdemeinek elismeréséhez „elég volt magyarnak" lenni, a szociáldemokrata érzelműek is pozitívnak látták az ország vezetőjének ténykedését.

1945 után természetesen negatív tartományba leng ki az inga, az akkor megjelenő történelemkönyvek újra leegyszerűsítve kezdik sugallni a negatív Horthy-képet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a szakma professzionálódása ellenére átfogó, szakmai munka nem születik Horthyról. A rendszerváltás után a politikai és szellemi pluralizmussal párhuzamosan a Horthy-kép is diverzifikálódik, de ismét a leegyszerűsítő interpretációk kerülnek túlsúlyba, aminek – így Romsics Ignác – a csapdájába Antall József is beleesik.

A kötetet méltató Sipos Balázs szerint a legfontosabb, hogy Turbucz Dávid idegenné tudta magát tenni kutatásának tárgyától, se szimpátiát, se ellenszenvet nem érzett a kormányzó iránt. A szerző hangsúlyozta: saját maga miatt is fontosnak tartotta a könyv megírását, illetve szakmai kötelességének is érezte; a munkát egyébként később nagymonográfiává szeretné kibővíteni. Mint mondta, tudományos ismeretterjesztő könyv született, egy szintézis az eddigi kutatási eredményekből, amit saját – főleg a kultuszképek terén folytatott – kutatásokkal egészített ki. Kérdésre válaszolva elárulta, új, a jelenlegi Horthy-képünket nagyban befolyásoló forrás már valószínűleg nem fog előkerülni, legfeljebb bizonyos részletkérdések árnyalására lehet számítani. Turbucz Dávid célja kettős volt: megírni, hogy mit tudunk Horthyról és hogy szerepét hogyan torzították el az utóbbi évtizedekben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?