Sztálin titokban kínoztatta a német diplomatákat a világháború után

A The Diplomatic Secrets of the Third Reich című új könyv szerzője a hírhedt moszkvai börtön, a Lubjanka archívumainak titkosítás alól való feloldása után jutott erre a következtetésre.

Alekszej Matvejevics Sidnyev hírszerző főnök Sztálin megbízásából esküdött bosszút azon német diplomaták ellen, akik Moszkva szerint elárultak és hátba támadták a Szovjetuniót. A Molotov-Ribbentrop paktumot – amely a keleti érdekszférák elkülönítése mellett a két fél egymás meg nem támadásáról rendelkezett – felrúgva Hitler 1941 júniusában lerohanta a Szovjetuniót. Sztálin úgy gondolta, hogy a háborúért egyértelműen azok a német diplomaták tehetők felelőssé, akik a náci vezetés alatt szolgáltak.

A könyvben W.S. Christoforow leírja, kik voltak azok a németek, akiket Sztálin be akart börtönözni. A lista élén Hitler külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop állt, de őt a szövetségesek fogták el, majd ítélték el Nürnbergben. 1945. augusztusban Sidnyev már arról tájékoztatta Sztálint, hogy sikerült elfogni 374 diplomatát Németországban és más, a Vörös Hadsereg által megszállt európai országban.

Fritz Grobb bagdadi nagykövet, Carl Clodius romániai speciális megbízott, valamint a Bulgáriában szolgálatot teljesítő Herbert von Richthofen és Adolf-Heinz Beckerle több tucat katonai attaséval és diplomatával együtt került a vádlottak padjára; ők 25 évet kaptak. Az elraboltak fele visszatérhetett hazájába, de voltak, akik a Lubjankában, míg mások a munkatáborokban vesztették életüket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére