Műmlék értékű építményeket bontanak Bihar megyében

2011. október 3. 17:19 MTI

Bihar megyében és annak székhelyén, Nagyváradon már hónapok óta olyan építményeket bontanak le hivatalos engedély nélkül, amelyeknek nincs ugyan műemléki besorolásuk, de a kulturális örökség részének tekinthetők, és megérdemelnék, hogy műemlékként kezeljék azokat - fejtette ki hétfőn Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi igazgatója.

Korábban

A tisztségviselő erről nagyváradi sajtóértekezletén is beszélt. Az MTI érdeklődésére úgy fogalmazott: a megyében az elmúlt hónapokban több "műemlékbotrány" tanúi lehettek.

A botránysorozat augusztusban kezdődött, amikor a román állami vasúttársaság bejelentette: le akarja bontani a nagyállomás melletti gyalogos vasúti felüljárót. Több mint százéves építményről van szó, amelyet az EMNP és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szerint ipari műemlékké kellene nyilváníttatni, hiszen fémszerkezete megyeszerte egyedülálló.

Csomortányi emlékeztetett, hogy az önkormányzat képviselői másképpen ítélték meg ennek az építménynek az eszmei értékét. Idézte például Sárközi Zoltánnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő városi önkormányzati képviselőnek egy rádiónyilatkozatát, amely szerint az a híd állítólag elavult szerkezet, nem más, mint ócskavas, ráadásul életveszélyes is.

Az önkormányzat szerint nincs akadálya a bontásnak - bár Csomortányi szerint nem adtak ki külön bontási engedélyt -, azzal érveltek, hogy a híd funkcióját átvette egy közben megépült aluljáró. Több mint egy hónappal ezelőtt egyébként az EMI (amelynek Csomortányi akkor éppen leköszönni készülő bihari elnöke volt) lakossági fórumot rendezett ez ügyben. Azon a fórumon kiderült: a környékbelieknek egyáltalán nem tetszik, hogy a szemetes és büdös föld alatti átkelőn kénytelenek járni, a hidat ugyanis akkorra már lezárták. Az EMNP bihari igazgatója arra emlékeztetett, hogy a nagyváradi és a Bihar megyei önkormányzat közösen hozta létre a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítványt, amelynek - mint az interjúalany fogalmazott - éppen az lenne a feladata, hogy a műemlékeket, illetve a műemlék típusú építményeket felmérje és védje.

Ugyancsak augusztusban robbant ki a másik botrány - mondta Csomortányi, felidézve: Érmihályfalva mellett, Semjénfalu határában egy XIX. század elején épült, téglaszerkezetű hidat bontottak le az ottani útfelújítás alkalmával. Szerinte ezt az építményt is műemlékként kellett volna kezelni, mert annak az erdélyi sóútnak a nyomvonalán fekszik, amely a középkor óta létezik, Dés környékéről indul, és egészen a Tiszáig tart. Bihar megyében ez a híd sem számított védett műtárgynak; bár ismert volt kulturális értéke, mégis, mindenféle vizsgálat nélkül, "nemes egyszerűséggel" szétverték - mondta.

Szeptember elején tudódott ki egy harmadik botrányos ügy - folytatta a felsorolást. Kiderült ugyanis, hogy lebontásra ítéltek egy 1885-ben épült nagyváradi gőzmalmot, amely szintén műemlék típusú, és bár a műemlékvédelmi listán nem szerepel, de a belváros műemlékvédelmi övezetében van. Az Emília Gőzmalom négyszintes, falazott szerkezetű épület, belül fafödémekkel volt ellátva. Csomortányi információi szerint a megyei tanács szociáldemokrata képviselője megvásárolta, és elkezdte bontani, de bontási engedéllyel ő sem rendelkezett.

Csomortányi elmondta: konkrét politikai megfontolás bizonyosan nincs a történtek mögött, inkább csak politikai hanyagságról lehet beszélni. A városi és a megyei önkormányzat papíron mindent megtesz ugyan a műemlékvédelemért, a gyakorlatban azonban hagyja, hogy zavartalanul rombolják ezeket az épületeket - teszi hozzá.

Az újszülött romániai magyar pártnak, a nemrég bejegyzett EMNP-nek érdemes megszólalnia e témában - vélte Csomortányi István -, mert nem csupán megyei, hanem erdélyi szintű ügyről van szó, és nem csupán a magyarokat érinti, a román lakosság is közös kulturális örökségnek tekinti az említett építményeket.