A montanai bölényvadászatok titkai
2011. augusztus 9. 10:02
Modern módszerekkel kutatják a montanai indián bölényvadászat titkait és hatását az Arizonai Egyetem szakemberei. A Maria Nieves Zedeño által vezetett Kutoyis régészeti projekt az ősi társadalmakat, valamint a nemes állat becserkészésének módszereit elemzi; a kutatás egyben az őslakos törzsek tagjainak képzését is szolgálja.
Korábban
A kutatás során több tradicionális bölényvadász helyet azonosítottak a montanai Two Medicine völgy területén. A csontok és más leletek radiokarbonos vizsgálata alapján azt valószínűsítik, hogy 1600 körül már jól szervezett vadászatok folytak a területen. A tudósok felmérik a világháborús gyűjtés okozta károkat is, ugyanis akkor nitrogéntartalmuk miatt szedték össze a csontokat; az állati maradványokból kinyert anyagokat a műtrágya, illetve a töltények előállítása során is alkalmazták.
A projekt fontos része az intenzív bölényvadászat ökológiai következményeinek kutatása. Kacy Hollenback és Chritopher Roos mintákat vettek a feltételezett vezetővonalak üledékes lerakódásából, hogy megkíséreljék az egykori tűz kimutatását, ugyanis a feketeláb törzs öregei szerint a régi vadászatokon az őseik tüzet használhattak a bölénycsordák megijesztésére és terelésére, valamint hogy fokozzák a takarmány növekedését a stratégiai vadászhelyszíneken.
A vezetővonalak gondos előkészítéssel és kőrakások elhelyezésével kialakított útvonalak voltak, amelyekkel a vadászóhelyre „vezették” a bölénycsordát, négy kilométeren keresztül, amíg azok a sziklához nem értek, ahonnan leugorva vagy súlyosan megsebesültek, vagy meghaltak. A zuhanást túlélő állatokat kivégezték. A tűzhasználat leginkább a rétegződött csontok esetében látszódott, ugyanis az indián vadászok elégették a maradványokat, hogy távol tartsák a betegségeket és a dögevőket.
A csontok előzetes elemzése szerint helyben kezdhették el a hús feldolgozását. Bejamin Curry, az Arizonai Egyetem projektjében résztvevő hallgató szerint úgy tűnik, hogy Kutoyis magába foglalt egy gyilkolási területet, egy kezdeti feldolgozási helyszínt, és egy végső, alapos feldolgozási központot, amelyben minden felhasználható húst és velőt eltávolítottak az elhullott állat testéről.
A vizsgálat során a tradicionális bölényvadászatot is rekonstruálták. A kísérlethez régi gumiabroncsokat használtak fel, amelyeket egy 25 méteres lejtőn gurítottak le, majd stopperórával mérték, milyen gyors lehetett a rohanó bölény.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.