Forró magyar őszök

Negyven éve indult útnak a Holdautó

2011. augusztus 1. 07:48 MTI

40 éve, 1971. július 31-én indult útnak a Holdautó, az első ember által irányított jármű idegen égitesten.


A Föld szabad szemmel is látható kísérője gyorsan az űrverseny egyik célpontjává vált. A szovjet-amerikai versenyfutásban az első győzelmeket a szovjetek aratták, ők lőtték fel 1957-ben az első szputnyikot, és Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először a világűrben. A látványosan lemaradt Egyesült Államok visszavágásként a Hold meghódítását tűzte ki célul. A hatalmas erőket mozgósító program sikerrel járt: bár 1966-ban még a szovjet Luna-9 robot szállt le a Holdon, 1969. július 20-án két amerikai űrhajós, Armstrong és Aldrin hagyta elsőként lábnyomát az égitesten.

A Holdra még hat űrexpedíció indult (a hetediknek, az Apollo-13-nak műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia). Az utolsó "gyalogos" küldetés az Apollo-14 volt, az 1971. július 26-án felbocsátott Apollo-15 utasai már holdjáróval (Lunar Roving Vehicle - LRV) közlekedtek égi kísérőnk felszínén. David R. Scott és James B. Irwin 31-én szállt le a Holdra, három útja során összesen 27,9 kilométert tett meg a négy kerekével karosszéria nélküli földi gépkocsihoz hasonlító járművel. A kétüléses holdautó összehajtva helyezkedett el a holdkomp belsejében, néhány egyszerű mozdulattal lehetett üzemképes állapotba helyezni.

A 38 millió dolláros költséggel kifejlesztett holdjáró minden idők legdrágább autója. Nyomtávolsága 1830 mm, tengelytávolsága 3100 mm volt, súlypontja a stabilitás miatt mélyen helyezkedett el. 210 kg tömege a Holdon 35 kg súlyt jelentett, és további 490 kg terhet bírt el. A kerékabroncs titán fémspirálból előállított tömlőből készült, a két 36 voltos ezüst-cink teleppel működtetett villanymotor óránként 14 km sebességet biztosított, a botkormányszerű vezérlőkarral lehetett a sebességet, az előre- és hátramenetet szabályozni, sőt fékezni is. A holdautó biztonsági okokból csak hét kilométerre távolodott el az űrkomptól, segítségével az asztronauták 77 kg kőzetmintát gyűjtöttek.

Az űrhajósok 67, a Holdon töltött óra után augusztus 7-én tértek vissza a Földre. A második és harmadik holdautót a következő két expedíció használta, az Apolló-17 űrhajósai utánfutón szerszámokat is vittek magukkal. A negyedik legyártott holdjármű a washingtoni Smithsonian Múzeumban látható.

A Holdautó vezető tervezője a magyar Pavlics Ferenc volt, aki 1956-ban, 28 évesen hagyta el Magyarországot, és mérnökként a gépkocsitervezés élvonalába tartozott. A világ első földön kívüli terepjáró járművének megkonstruálásakor számos gondot kellett leküzdeni: ilyen volt a holdterep nehézsége, a minimális légnyomás és a nagy hőingadozás. A legnagyobb problémát a stabilitás biztosítása jelentette, mert a Holdon a gravitáció csupán a földi egyhatoda, de a járműre ható tehetetlenségi erők (például forduláskor) ugyanakkorák.

Az Apollo-15 megérkezésekor már a Holdon dolgozott az egy évvel korábban űrszondával oda juttatott szovjet Lunahod automata holdjáró, amely azonban földi irányítással működött. 1997-ben vitte a Marsra a Pathfinder űrszonda a Sojourner távirányításos autót, amely majdnem három hónapig működött, 2004-ben két marsjáró, a Spirit és az Opportunity is megkezdte munkáját, az utóbbi még ma is működik, felülmúlva a tudósok várakozásait.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!