Száz éve fedezték fel Machu Picchut

A több mint 2430 méterrel a tengerszint felett található legendás romváros Peru leglátogatottabb turisztikai látványossága. Az inka birodalom szimbólumát az UNESCO 1983-ban a világörökség részévé nyilvánította, 2007-ben pedig beválasztották a Világ Hét Új Csodája közé.

Valószínűleg Machu Picchu lehetett az inka "városi építészet" legbámulatosabb eredménye a birodalom fénykorában. Senki nem tudja pontosan keletkezésének körülményeit, arról sincsenek adatok, mennyien lakhattak ott, vagy miért hagyták el az inkák a területet. Keletkezését a két híres inka uralkodó, Pachacutec, (nevének jelentése: "aki megrázza a Földet") és fia, Tupac Yupanqui idejére teszik, vagyis az 1450-es évekre.

Hiram Bingham véletlenül fedezte fel Machu Picchut. miközben a Yale Egyetem professzoraként expedíciót vezetett Peru hegyvidékén. A hawaii születésű fiatalember misszionárius szülei azt remélték, hogy fiúk az ő nyomdokaikba lép, de a kalandor természetű, erősen nőkedvelő ifjú inkább a tudós karriert választotta. Jelentkezett a Yale Egyetemre, majd a doktori cím megszerzéséért a Harvardra is beiratkozott. A gyengébbik nem mellett Latin-Amerika történelmének szerelmese volt. Saját maga és az utókor szerencséjére azonban 1900-ban feleségül vette a Tiffany-ékszerek örökösnőjét, Alfreda Mitchellt, és az ő mesés vagyona tette lehetővé, hogy Bingham maga mögött hagyja tanári állását, Dél-Amerikába utazzon és szenvedélyének éljen.

1906-ban végigjárta Simón Bolívar venezuelai és kolumbiai útját, 1909-ben a dél-amerikai történelmi kereskedelmi útvonalakat kutatta Buenos Airestől Limáig, majd tovább Cuzcóba. 1911-ben egy kisebb expedíciót indított, mert meg akarta találni az "elveszett várost", Vilcabambát, II. Manco Capac inka uralkodó utolsó rejtekhelyét, aki a spanyol hódítókkal harcolt 1530-as években.

Bingham és hétfős csapata öszvérháton indult Cuzcóból egy Mandor Pampa nevű kis településre, és útközben egy helybéli farmer mesélt a közeli, fákkal benőtt romokról. A romok helyszínét Machu Picchunak, vagyis Öreg hegynek nevezte. Másnap, szakadó esőben csak egy kísérővel ketten másztak fel a csúcsra, ahol Binghamnek elállt a lélegzete. Körbejárva a teraszokat feltárultak előtte az inka építészet legszebb példányai. Bingham azt hitte, megtalálta Vilcabambát és ebben a tévhitben halt meg 45 évvel később. A hely örökre rabul ejtette, újra és újra visszatért és több ezer fotót készített.

A spanyol hódítók 1533-ban kezdték Peru meghódítását és könyörtelenül üldözték az inkákat, Machu Picchut azonban soha nem látták, tehát nem is írhattak róla. Bingham volt az első, aki megmutatta a romvárost a világnak, így lett maga is világhírű. A hálás utókor az amerikairól még egy Hold-krátert is elnevezett, de Indiana Jones karaktere is sokat köszönhet Hiram Binghamnek.

A sokáig egyértelműnek hitt képet azonban egy 2008-as kutatás árnyalta: eszerint a romvárost az 1860-as években egy német üzletember találta meg, aki cégével két évtized alatt szisztematikusan kifosztotta az egykori citadellát és kicsempészte az ott talált leleteket és kincseket. Ráadásul Machu Picchu sosem lehetett elveszett romváros - a legtöbb korabeli térképen is egyértelműen jelezték a helyét.

Bár az egy évszázaddal ezelőtt a dél-perui Cusco megyében, 2400 méter magasan felfedezett inka erődítményt túlságosan sok turista látogatja, és egy közelben folyó útépítés is veszélyezteti, mégsem került "a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára", "de szigorú felügyelet alá helyezik" – közölték a Világörökség Bizottság illetékesei egy hónappal ezelőtt.

Az egykori romváros kincsei hosszú csatározás után végre idén hazatértek: a peru és a Yale Egyetem közti jogi csatározásba maga Obama is beleszólt, így az egykor elvitt tárgyak egy része már idén visszakerült a dél-amerikai országba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban