Négyezer éves nyílhegyet talált egy brit iskolás

Miután a fiú megmutatta felfedezését tanítójának, a pedagógus értesítette a régészeti hatóságot, amelynek két munkatársa megállapította, hogy a lelet őskori, s több mint négyezer éves. A fiú, aki nem mellesleg maga is archeológus szeretne lenni, a következőt nyilatkozta: „Nagyon izgatott voltam. Ez volt a legizgalmasabb dolog, amit valaha találtam”.

„A lelet a korai bronzkorból származhat. Formája egyértelműen azt mutatja, hogy a harangedényes kultúra terméke lehet, amely Nyugat-Európában i.e. 2400 és 1800 között terjedt el” – magyarázta Keith Fitzpatrick-Matthews régész. „Vadászatra, vagy harcok során használhatták, ezt ma már lehetetlen megállapítani” – tette hozzá.

Fitzpatrick-Matthews és munkatársa, Sian O'Neill elmondta: egy a mostanihoz hasonló nyílhegyet már találtak 2008-ban, az egyik közeli faluban, Nortonnál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról