Új kutatás tisztázhatja az afroamerikai lakosság eredetét
2011. június 8. 12:15
Megkönnyítheti az újkori rabszolgaság történetének feltárását az Emory Egyetem legújabb projektje. A hosszú kutatómunkát követően a kutatók ugyanis összeállítottak egy nyitott adatbázist, amelyben szabadon kutatható az elhurcolt rabszolgák feltételezett földrajzi eredete.
Korábban
David Eltis, az Emory Egyetem munkatársa és csapata az afroamerikai lakosság földrajzi eredetére vonatkozó ismereteket pontosító kutatásának eredményeként született meg az „African Origins” projekt és nyilvános adatbázis. Az áprilisban megkezdett vizsgálatok százezernél is több, rabszolga-kereskedők által elhurcolt afrikai pontos földrajzi származásának feltérképezésében segíthet.
Az adatbázis forrásait 19. században keletkezett törvényszéki iratok képezik, ugyanis amikor a rabszolga-kereskedelem már visszaszorulóban volt és illegálissá vált, számos olyan bíróságot létesítettek, ahol az elfogott rabszolgahajók legénysége felett ítélkeztek. Ilyenkor meghallgatták az elhurcolt embereket is, rögzítve azok eredeti afrikai neveit. Az adatbázis ezeket spanyol és angol átírásban tartalmazza, valamint minden egyes személy esetében megadják az illető életkorát, nemét valamint hogy hol rakták fel az illetőt az Amerika felé induló rabszolgaszállító-hajóra. A kutatócsoport távlati célja hogy az afrikai nevek területi előfordulásának vizsgálatával a lehetséges származás pontos helyét is szerepeltethesse az adatbázisban.
A rendszerben való kereséshez elég egy afrikai név megadása, viszont a találatok köre szűkíthető egy ország megjelölése, vagy a keresett személy nemének kiválasztása által is. A kutatócsapat reményei szerint adatbázisuk nagymértékben hozzájárulhat a rabszolga-kereskedelem történetének kutatásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20