Mocsárközösségeket létesítettek a 19. században élt amerikai rabszolgák
2011. május 18. 15:18 Science Daily
A 19. században leginkább a mocsaras vidékek voltak azok a helyek, ahol a szökött rabszolgák előbb ideiglenesen meghúzhatták magukat, majd idővel közösséget alakítottak.
Korábban
„Érdekes összefüggések vannak. Ami egykor emberi volt, az ma már természetes menedékhely” – mondta el Dan Sayers, az Amerikai Egyetem régésze, utalva a Nagy Komor Mocsaras Vadvilág Menedékére (Great Dismal Swamp National Wildlife Refuge). A kutató 2001 óta kutatja azokat a szökevény rabszolgákat, akik Virginia délkeleti és Észak-Karolina északkeleti mocsaras részeire menekültek.
A jelenlegi mocsár mindössze tíz százaléka a polgárháború előtti területnek, amely 3600 négyzetkilométert tett ki. A szökevények mellett a mocsár bennszülött amerikai törzsek, csatornamunkások, szabad afrikai-amerikaiak és európai bűnözők lakóhelye is volt.
Amikor Sayers elkezdte kutatását, hamar kiderült, hogy a mocsár területén lényegében egyetlen terepmunkát sem végeztek. A kutató történelmi feljegyzéseket, illetve más mocsaras vidékeket tanulmányozott, Floridában, Georgiában, illetve Louisiana államban. „Máshol a helyi milíciákat fogadták fel, hogy nyakon csípjék a szökevényeket, és lerombolják az átmeneti szállásaikat – de előtte még gondosan feljegyezték a házak számát, típusát és formáját” – mondta el Sayers.
A nyári egyetemek keretében szervezett ásatások során hétköznapi tárgyak, így edények, csontok és kövek kerültek elő. A belső részekre a hatékonyabb védelem érdekében költöztek az emberek, így ők sokkal jobban rá voltak kényszerülve az önfenntartásra, például a maguk által előállított eszközök használatára, míg a csatorna mentén élő munkások sokkal aktívabb kapcsolatot tartottak fenn a külvilággal.
Az 1600-as évek bennszülött népcsoportjai mellé csak egy évszázaddal később érkeztek az afrikai-amerikai menekültek, de ők később szintén megalakították a maguk közösségét. Ezek száma az amerikai polgárháború (1861-1865) közeledtével rohamosan apadt. A „Komor” jelző sem véletlen, ugyanis a mocsárban nem volt könnyű az élet, de nem könnyű Sayers és csapata munkája sem. „Ahogy a részletek is feltárulnak, úgy tudjuk meg, hogy az egyének és közösségek hogyan irányították életüket, még a borzalmasan nehéz feltételek ellenére is” – magyarázta a régész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap