Nem élt "szupercivilizáció" a Húsvét-szigeten
2011. április 27. 10:46 The Independent
Mégsem követhettek el tömeges öngyilkosságot a Húsvét-sziget őslakosai – állítja egy júniusban megjelenő könyv.
Korábban
A régészeti jellegű érvelés az ún. moai kövek elhelyezkedéséből és megmunkálásából indul ki; a jellegzetes kőszobrok száma több százra tehető, amelyek a helyiek által Rapa Nuinak nevezett sziget partja mentén sorjáznak.
Az 1722. húsvét vasárnapján egy holland felfedezőcsapat által megtalált bennszülötteket túl gyengének találták ahhoz, hogy azt feltételezzék róluk: saját maguk vésték és szállították a köveket egyik helyről a másikra. Az elfogadott teória szerint a szobrokat egy sokkal fejlettebb civilizáció készítette; számuk elérte a 15 ezer főt, a kőszobrokat pedig több száz férfi húzta a partra, ami köré egész iparágak épültek (kötél- és görgőkészítés, speciális szánkók), míg a többiek a munkások élelmezését látták el.
Miután a sziget legutolsó pálmafáját is kivágták, ökológiai katasztrófa következett be, az élelmiszergyártás lecsökkent, majd polgárháború vette kezdetét, amely kannibalizmushoz vezetett. A „revizionisták”, köztük Carl Lipo, a Kalifornia Állami Egyetem és Terry Hunt, a Hawaii Egyetem régésze, azonban azt állítják, hogy ez a bizonyos felsőbb civilizáció egyáltalán nem létezett.
A Rapa Nui kultúrát az európaiak érkezése után kiirtották, a fertőző nemi betegségek, a lepra és a tuberkulózis megtizedelte a lakosságot, az őslakosok száma 1877-re háromezerről 111-re csökkent. A várhatóan júniusban megjelenő The Statues that Walked: Unravelling the Mystery of Easter Island című könyvben Lipo és Hunt azt állítja, hogy a polinéziai gyarmatosítók 1200-ban, nyolcszáz évvel később érkeztek, mint azt a korábbi elmélet állítja, s azonnal nekiláttak környezetük pusztításához.
Lipo szerint a deforesztáció nem tette az átlagosnál jobban elviselhetetlenebbé az életet. Mire a sziget első lakói megérkeztek, a vulkanikus kőzetekben már ugyanúgy nem voltak meg a szükséges tápanyagok, a helyzeten pedig csak rontott a betelepülőkkel együtt érkező nagyszámú rágcsálóhad. A pálmafák elégetése után az őslakosok a köveket használták talajtakarásra, s ugyanők voltak azok, akik a Rano Raraku kőbányából – miután helyben kifaragták – a partra szállították a kőszobrokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap