Határozat az adai Damjanich-emlékműről
2011. április 21. 14:55 MTI
Határozatban ítélte el a vajdasági Ada képviselő-testülete a városban álló, és márciusban szerb tiltakozást kiváltó Damjanich-emlékművel kapcsolatos "mindennemű provokációt". Az egyik szerb képviselő továbbra is vitatja a szobor felállításának jogszerűségét - írja a Magyar Szó című délvidéki napilap.
Korábban
Csonka Áron, a képviselő-testület elnöke a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a szerdai közgyűlésen elfogadott záradékkal "valójában pontot tettünk mindazoknak a szerencsétlen eseményeknek a végére, amelyek a községünkben történtek". Szerinte bebizonyosodott, hogy az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban harcoló, a tizenhárom aradi vértanú közé tartozó Damjanich János domborművének felállításánál minden törvényesen történt. "Az egész dombormű felállítása a legjobb szándékkal indult" – tette hozzá.
Stanka Mihajlov, aki a Szerb Haladó Párt képviselője az adai közgyűlésben, ugyanakkor kitart amellett, hogy Damjanich János szobrának nincs helye Ada központjában, nem tekinti lezártnak az ügyet, és a szerbiai országos ügyészséghez, a vajdasági tartományi ombudsmanhoz, valamint a szerb kulturális minisztériumhoz kíván fordulni.
Az emlékművet alig egy hónapja, a március 15-i ünnepségek részeként avatták fel a Tisza-parti városban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szerb származású tábornokának emlékműve, Simó Ágoston keramikus művész alkotása, Ada testvérvárosa, Budakalász ajándéka. Az emlékmű felállítása ellen három szerb párt tiltakozott, arra hivatkozva, hogy Damjanich szerbellenes volt. A pártok az emlékmű eltávolítását követelték. Március 24-én fekete fóliával takarta le az emlékművet Milenko Jovanov és Branislav Ristivojevic, a Szerbiai Demokrata Párt két vajdasági tartományi tisztségviselője.
Pál Tibor délvidéki történész márciusban nyilatkozott az eset történelmi hátteréről a Magyar Szónak. Elmondta, hogy a szerb részről tapasztalható Damjanich-gyűlölet abból a neki tulajdonított, ám általa valójában bizonyítottan ki nem jelentett mondatból fakad, mely szerint minden szerbet ki kell irtani, ezért utolsónak ő fogja saját magát fejbe lőni. "Még ha mondott is volna ilyesmit, abból is az látszana, szerbnek vallotta magát. Mindez azonban tárgytalan, mert a történetírás bebizonyította, hogy e kijelentést utólag, valamikor a 19. század nyolcvanas éveiben adták a szájába" - mondta a történész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.