"A katyni mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka"
2011. április 10. 15:11 MTI
A katyni mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka, győzelem a hazugság felett - jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel államfő a képzőművészeti alkotás avatásán.
Korábban
Bronislaw Komorowski úgy fogalmazott, a katyni szörnyűség csak egyike a kommunista hatalom által elkövetett szörnyűségeknek, mint mondta, a katyni igazságról éveken keresztül hallgatni kellett. Kiemelte: egy szabad ország szabad társadalmában a teljes történelmi igazságot fenn kell tartani és emlékezni kell a legrettenetesebb eseményekre is. Bronislaw Komorowski egész Lengyelország nevében mondott köszönetet az emlékmű felállításáért, mint mondta, ez a lengyel-magyar barátság újabb bizonyítéka.
Schmitt Pál köztársasági elnök arról beszélt: a 71 évvel ezelőtti tragédia egyetlen szóban összpontosul: Katyn. Voltak más helyszínek is, de Katyn lett az iszonyat neve - mondta. Úgy fogalmazott, egyetlen név, sok ezer másik helyett, azoknak az embereknek a neve helyett, akikét nem lehetett sehová sem felírni, akiket hiába kerestek a rokonaik, akiktől nem csak az életet, de a létezés igazolását, életük és haláluk bizonyítékait is ellopták. Elmondta, az 1940-es mészárlás egyik magyar áldozata Korompay Emánuel, a Varsói Egyetem magyar lektora volt, aki megtestesítette a lengyel-magyar barátságot.
A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: a krisztusi tanítás szerint a legnagyobb szeretete annak van, aki az életét adja barátaiért. Lengyelek és magyarok számtalanszor adták az életüket egymásért - tette hozzá, majd úgy folytatta: akár szó szerinti életáldozatban, akár a szívüket, lelkesedésüket nyújtva, az eszméket megosztva, az imádságokat egymásért mondva. "Mi tudjuk, hogy mi történt ott, az erdőben, mi megértjük, hogy mit kellett, s kell ma is hordoznia Lengyelországnak" - hangsúlyozta. Ez az emlékmű, amely a főváros és a kerület közös akaratából végre megszülethetett, most már örökre idehozza a múltat - tette hozzá.
Tarlós István (Fidesz-KDNP), Budapest főpolgármestere a III. kerületi Katyni mártírok parkjában, a Nagyszombat utca, a Szőlő utca és a Bécsi út találkozásánál arról szólt, hogy az újkor egyik legcsúnyább történelemhamisítása történt, mikor a szovjet kormány az irtózatos bűn elkövetésével a németeket vádolta. Az emlékmű, Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán alkotásának avatásán jelen volt Roman Kowalski lengyel nagykövet, valamint több magyar kormánypárti és ellenzéki képviselő is.
A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katynban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940-ben. A katyni áldozatokat az erdőben hantolták el, a Szovjetuniót megtámadó német hadsereg egységei 1942-ben több mint 4000 ember földi maradványát rejtő tömegsírokra bukkantak.
A szovjet vezetés évtizedekig tagadta, hogy a Szovjetuniónak része volt a tömeggyilkosságban, és a német csapatokat tette felelőssé. Csak 1990-ben, a szovjetunióbeli "glasznoszty" idején ismerte be Mihail Gorbacsov, hogy személyesen Joszif Sztálin adott parancsot a tömeggyilkosságra.
Az orosz parlament alsóháza, a duma tavaly novemberben határozatot fogadott el, amely szerint a katyni mészárlást Sztálin személyesen rendelte el. A határozatot úgy tekintették, hogy orosz részről először ismerték el a szovjet rendszer felelősségét az ügyben. Moszkva időközben a katyni vérengzéssel kapcsolatban nagy mennyiségű iratot adott át Varsónak.
Tavaly április 10-én Szmolenszk mellett lezuhant az a repülőgép, amelynek fedélzetén Lech Kaczynski lengyel államfő és kísérete magánlátogatás keretében a Katynban lemészárolt áldozatok emlékére rendezett megemlékezésre tartott. A katasztrófában a lengyel elnökkel együtt 96 ember halt meg, közöttük a lengyel politikai és katonai vezetés több képviselője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap