Londonnal szövetkezett az IRA ellen az írek nemzeti hőse

A dokumentumok szerint De Valera – akinek egykori kabinetje a harmincas években kizárólag IRA-tagokból állt – London segítségét kérte, hogy a szervezet vezetőjének nevét – kommunista ügynöknek ábrázolva – valamilyen módon befeketítsék.

A feszültségek először 1939-ben váltak tapinthatóvá, amikor az IRA merényletsorozatot hajtott végre Nagy-Britanniában. A Szabotázs, más néven S-Terv olyan városokat érintett, mint London, Manchester, Birmingham vagy éppen Coventry – utóbbi településen például egy robbantás során öten vesztették életüket és hetvenen sérültek meg.

Dublin sokkal erőteljesebben lépett fel, mint London, mivel a De Valera-kormány úgy gondolta: az IRA bombamerényletei nagyobb fenyegetéssel érnek fel az ír államnak. A politikus ekkor már úgy vélekedett, hogy a közeledő háború esetén Írországnak semlegesnek kell maradnia. De Valera azzal is tisztában volt, hogy a keményvonalas republikánusok soha nem fogadnák el az ősellenség Nagy-Britanniával kötött szövetséget, az ugyanis polgárháborúba taszítaná az országot – igaz, amennyiben London fenyegetésként tekintene Írországra, azonnal leigázná.

Nehezen hihető, de a reálpolitikus De Valera volt az, aki 1916-ban a Nagy-Britannia-ellenes húsvéti lázadást is vezette. Miután az Ír Szabad Állam miniszterelnökévé választották, De Valera 1936-ban törvényen kívül helyezte az IRA-t, de a kabinetjébe az egyesítés örve alatt már egykori harcostársait helyezte – ekkor azonban még kevesek gondolták, hogy az IRA letörését London segítségével vinné végbe.

1939-ben a kormányfő azzal a kérdéssel fordult Nagy-Britanniához, hogy az IRA vezetőjét, Sean Russellt miként lehetne kommunista ügynökként „eladni”. Dublin a brit igazságszolgáltatásra is nyomást szeretett volna gyakorolni, mivel úgy vélték: a külföldön kivégzett terroristák otthon mártírokká válnának. Az azonban tény, hogy Írországban sokkal több terroristát végeztek ki, mint Nagy-Britanniában, sőt, a királyság egyik hírhedt hóhérát is az országba hívták, hogy felakassza az egyik gyanúsítottat.

Az IRA a nácikhoz fordult, Sean Russell és Jim O'Donovan bombaszakértő pedig Berlinbe utazott, hogy a katonai hírszerzéssel, az Abwehr-rel tárgyaljon. Hitler azonban visszakozott, s elállt az IRA szabotázsakciójának támogatásától, mivel attól félt, hogy azzal magára haragítaná Nagy-Britanniát. A háború kitörésekor Hitler újra gondolt egyet, s távírókészülékeket, némi pénzt és néhány kémet küldött Írországba – közülük három személyt a landolás után azonban egyből elfogtak.

Az S-terv végül kudarcba fulladt, a londoni és dublini hatóságok sikerrel csaptak le az IRA sejtjeire, akik egyébként pénzügyi gondokkal is küszködtek. De Valera titkos terve végül sokáig nem derült ki, az államférfi hosszú politikai karriert futott be: a harmincas-negyvenes-ötvenes években nyolc választáson is győzött, 1959-1973 között pedig Írország elnöki tisztjét töltötte be – egészen 90 éves koráig, amivel akkor a világ legidősebb államfőjének számított.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum