Földnélküli János, a béna kacsa

Normandia elvesztése, a nemesek előtt való meghunyászkodás, pápai kiközösítés, unokaöccse meggyilkolásának vádja – a sor még bőven folytatható, de ennyi is elég lenne ahhoz, hogy bátran kijelentsük: János minden idők legrosszabb angliai uralkodója volt.

A brit kultúra immáron 800 éve folyamatosan pellengérre állítja Földnélküli Jánost. Az 1938-as Robin Hood kalandjai egy népet sanyargató, elnyomó uralkodóként ábrázolja a Claude Rains által megformált királyt, míg a Disney-féle 1973-as változat gyáva, csecsemőként viselkedő férfiként festi le. Az Ironclad című, a nagy-britanniai mozikban múlt hét péntek óta látható alkotás sem tér el a hagyományoktól; a film szerint Földnélküli János egy barbár uralkodó, aki nem átallott saját nemeseivel sem szembefordulni.

„Nagy hiba volt őt királlyá megtenni. Elvesztette franciaországi birtokait, a bárók fellázadtak ellene, az országban polgárháború dúlt, s hadban állt Franciaországgal. Ha a hibákat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy egyike volt a valaha élt legsikertelenebb királyoknak” – nyilatkozta John Hudson, a St. Andrews Egyetem Mediavisztikai Intézetének oktatója.

Kellemetlen személyisége csak tetőzte a bajokat – vallja Hudson. I. Richárd trónjára akkor tört, amikor bátyja külföldön raboskodott, ezért az emberek szemében még azelőtt elvesztette hitelességét, mielőtt királlyá koronázták volna. „Az emberek olyan uralkodót szeretnének, aki hős, s nem avatkozik be az életükbe. János ennek az ellenkezőjét tette” – mondta Hudson, aki arra figyelmeztetett: túl egyszerű lenne Jánost a megtestesült gonosznak, bátyját, Richárdot pedig jónak lefesteni.

Földnélküli János 1166-ban, Oxfordban született, II. Henrik legfiatalabb és legkedvesebb fiaként. Ötéves korában három bátyja cselszövést szőtt apjuk ellen, s ehhez VII. Lajos francia király, valamint anyjuk, Eleonóra segítséget vették igénybe. A rebellió rövid életű volt, bosszúból Henrik 16 évre börtönbe záratta feleségét. A király 1189-ben bekövetkezett halálakor a trón Richárdra szállt, aki azonban nem Jánost, hanem unokaöccsét, Artúrt tette meg örökösének. János erre sikertelen puccsot hajtott végre, amikor bátyját a keresztes háborúból hazatérve elfogták.

A Jánost kegyetlen despotaként leíró ábrázolásmód a trónon eltöltött tizenhét viharos év után szinte azonnal megkezdődött. Roger Wendover és Matthew Paris krónikások elbeszéléseinek igazságtartalmát azóta ugyan sokan megkérdőjelezték, de például a Tudorok meglehetős szimpátiával viseltettek iránta. A viktoriánus korban viszont már igazi gazembernek festették le. „Ebben a korban János valóságos homokzsák lett. Gonosztevőként ábrázolták, ez azonban onnan ered, hogy az emberek személyes tulajdonságai miatt nem szerették. Kérdés, hogy mennyire tartjuk hitelesnek ezeket a forrásokat” – magyarázta Paul Sturtevant, a Leedsi Egyetem történésze.

Az igazság ezzel szemben az, hogy János ugyan valóban alkalmatlan volt az uralkodásra, de nem tekinthető zsarnoknak. Konfliktusai pedig nem az alattvalóival támadt, hanem a bárókkal, a franciákkal és a pápával – próbál rendet tenni a fejekben Sturtevant. „Egy kicsit olyan, mint Barack Obama. Rémes politikai örökséget kapott elődjétől, de mivel rossz politikus volt, nem tudta kikerülni, hogy az magával temesse. Richárd emléke még élénken élt az emberekben: a hős, oroszlánszívű uralkodó, aki ugyan csak fél évet töltött Angliában, mivel vagy a Szentföldön, vagy Franciaországban harcolt” – tette hozzá.

Külföldi hadi vállalkozásainak finanszírozásához Richárdnak meg kellett emenie az adókat, s mire János trónra került, a kincstár üres lett, ami társadalmi engedetlenséghez vezetett – nem beszélve a Richárd kiszabadításához szükséges, mai értéken 2 milliárd fonttal felérő váltságdíjról. Mike Ibeji történész szerint János utódja, III. Henrik és köreinek volt az érdeke, hogy a királyról negatív képet fessennek. Ibeji figyelmeztetett: János hibái ellenére ki kell emelni a Magna Charta szentesítését, amely korlátozta a király jogkörét és lefektette az angol jogrendszer alapjait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült