Újabb reneszánsz freskóra bukkantak egy álmennyezet mögött

A ferrarai Cavallini-Sgarbi palotában előkerült freskót az épület restaurálása során egy addigi álmennyezet mögött találták meg. A tulajdonos, Vittorio Sgarbi művészettörténész tájékoztatása szerint a 16. század húszas éveiben festették a falat, amelyet szárnyas sárkányokat lovagló vitézek képe díszít és Horatius egyik latin verssora olvasható rajta: Quid sit futurum cras, fuge quaerere (Ne bánd, a holnap mit hoz - Szabó Lőrinc fordítása).

A ferrarai Via del Giuoco del Pallone (Labdajáték) elnevezésű utca 31. szám alatt emelkedő palotát Ariosto, a 15-16. századi költő nagybátyja 1484-ben vásárolta meg. Itt született Ludovico, az Orlando Furioso (Őrjöngő Loránd) című eposz költője, aki Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmét is ihlette. Az 1516-ban megjelent olasz költemény első változatát Ariosto ebben a palotában írta meg. Később más városban élt, de gyakran visszajárt ferrarai palotájába, amelynek nagytermében vitte színre komédiáit is. A palota 1900 elején jutott a Sgarbi család tulajdonába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
• Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
• A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
• Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
• Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
• Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói