A vörösterror 133 napja

Európai integrációt készítettek elő a visegrádi négyek

2011. február 15. 11:51 MTI

Húsz éve, 1991. február 15-én alakult meg a Visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia (1993. január 1-jétől Csehország és Szlovákia) valamint Lengyelország együttműködéseként. A regionális szerveződést a résztvevők a szétesett szovjet külbirodalom közép-európai részének összefogására hozták létre, annak érdekében, hogy közösen lépjenek fel a számukra fontos területeken, előkészítsék és összehangolják a csatlakozást az európai integrációhoz.


Visegrád, 1991. február 15. Václav Havel cseh-szlovák államfő, Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Lech Walesa lengyel államfő és Krzysztof Bielecki lengyel miniszterelnök (b-j) a csúcstalálkozót követő al

A hármas összefogás szándéka 1990 tavaszán manifesztálódott, amikor Václav Havel csehszlovák államfő kezdeményezésére április 9-én Pozsonyban magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozót tartottak, amelyen Magyarországot Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök és Németh Miklós kormányfő képviselte. Az elképzelés tovább érlelődött 1990 novemberében, amikor a párizsi európai csúcs alkalmával Antall József kormányfő különtárgyalást folytatott a közép-európai országcsoport szorosabb együttműködéséről Václav Havel csehszlovák elnökkel és Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel.

A névadó összejövetelre 1991. február 15-én került sor Budapesten majd Visegrádon. Az Országgyűlés épületében plenáris ülés nyitotta meg az eseménysorozatot, a magyar tárgyaló csoportot Antall József miniszterelnök, a csehszlovákot Václav Havel köztársasági elnök, a lengyelt pedig Lech Walesa államfő vezette. A részvevők hangoztatták, hogy olyan együttműködési keret létrehozásáról van szó, amely nem irányul senki ellen, s amelynek alapját a három ország hasonló gazdasági-politikai fejlődése és csaknem azonos külső megítélése képezi mind a 24-ek, mind pedig az Európai Közösség részéről. A felek megállapodtak abban, hogy évente egy alkalommal csúcstalálkozót tartanak váltott helyszínekkel, évente kétszer külügyminiszteri vagy külügyminiszter-helyettesi szintű találkozót rendeznek, s az egyes együttműködési kérdéscsoportok részletes kidolgozására munkabizottságokat alakítanak.

A plenáris eszmecsere után Göncz Árpád köztársasági elnök találkozott Václav Havellel és Lech Walesával, majd a vendégek és a vendéglátók Visegrádra utaztak, emlékezve egy évszázadokkal korábbi, de jellegében hasonló történelmi eseményre. 1335 novemberében a Duna menti királyi székhelyen zajlott le Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király találkozója, amelyen az uralkodók gazdasági-politikai szövetségre léptek. Mint Antall József jelezte, az újabb hármas csúcsnak szándékosan adtak ilyen történelmi hátteret, utalva arra, hogy e közép-európai államok mindig ugyanahhoz a civilizációhoz tartoztak, közös kulturális és szellemi értékeket vallanak, közösek a vallási hagyományaik, amelyeket meg kívánnak őrizni és tovább kívánnak erősíteni.

A történelmi légkört idéző visegrádi Mátyás Király Múzeumban ünnepélyes körülmények között látta el kézjegyével az együttműködési Nyilatkozatot Antall József, Václav Havel és Lech Walesa, s ugyanitt írták alá az együttműködés alapgondolatait megfogalmazó Ünnepélyes Nyilatkozatot is, amelyet az államfők: Göncz Árpád, Václav Havel és Lech Walesa mellett a kormányfők: Antall József, Marián Calfa és Jan Krzysztof Bielecki is megerősítettek kézjegyükkel.

A ceremóniát követő sajtótájékoztatón a magyar kormányfő kiemelte: a hármas együttműködésről született dokumentumok nem jelentik egy külön szervezet létrehozását, az nem irányul más országok kirekesztésére, hanem a Pentagonaléhoz hasonlatos laza együttműködési formát körvonalaz. A magyar miniszterelnök leszögezte, hogy a hármas együttműködést nem kívánják újabb tagokkal bővíteni, s kiemelte: a fejlett Európához való csatlakozást egy egyeztető folyamatnak szükséges megelőznie annak érdekében, hogy a közép- kelet-európai régió országai ne álljanak egymás útjába, s ne keresztezzék egymás érdekeit.

A csehszlovák-lengyel-magyar országcsoport már a megalakulása utáni hónapokban fontos közös lépéseket tett a nemzetközi porondon. 1991. július 1-jén Prágában a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülését követően Havel, Walesa és Antall közös levélben hívta fel a hét vezető ipari ország állam- és kormányfőinek figyelmét a közép-európai térség azonos problémáira. Október 6-án a három politikus Krakkóban nyilatkozatot fogadott el a NATO-hoz való közeledésről, majd december 16-án - miután aláírták a társulási szerződést az Európai Közösséggel - a brüsszeli lengyel nagykövetségen megegyeztek abban, hogy politikájuk és magatartásuk összehangolására törekednek az egyes nemzetközi szervezeteknél.

A visegrádiak 1992. május 6-i prágai csúcstalálkozóján fogalmazódott meg az elhatározás, hogy közösen nyújtják be kérelmüket az Európai Közösség teljes jogú tagságára. A regionális politikai együttműködés még ebben az évben kiterjedt a gazdasági területre is: 1992. december 21-én Krakkóban a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák külgazdasági miniszter aláírta a Visegrádi csoport Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezményét (CEFTA), mintegy válaszként a kommunista országok gazdasági együttműködését bonyolító KGST feloszlására, illetve a Visegrádi országok közötti kereskedelem nagymértékű visszaesésére.

A Csehszlovákia 1993-as szétválásával négytagúvá lett szerveződés legfelső szintű találkozói az 1990-es évek közepén pár évre megszakadtak. Václav Klaus cseh kormányfő ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy Prága a cseh érdekeket a Visegrádi csoport érdekei fölé rendeli, s ettől kezdve tudatosan lazította az együttműködés kereteit. Vladimír Meciar kormányzása alatt gyakorlatilag Szlovákia is kimaradt a V4 tevékenységéből. A CEFTA viszont mindeközben a térség egyre fontosabb gazdasági együttműködési kerete lett, s újabb csatlakozókkal bővült.

Az 1998 őszi szlovákiai kormányváltozást követően Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Milos Zeman cseh kormányfő októberben Budapesten megállapodott a Visegrádi együttműködés újraélesztésében. Azóta az államfők és a kormányfők évente külön-külön találkoznak, s rendszeressé váltak a szakminiszterek (külügy-, védelmi, kulturális, környezetvédelmi stb.) egyeztető tanácskozásai is. 2000 nyarán Orbán, Buzek, Zeman valamint Mikolás Dzurinda szlovák kormányfő Prágában megállapodást írt alá a Visegrádi Nemzetközi Alap (IVF) létrehozásáról Pozsony székhellyel, a közös kulturális projektek finanszírozására. Az Alap sokak szerint a V4-ek azóta is egyik legsikeresebb vállalkozása.

A négy ország közül Csehország, Lengyelország és Magyarország 1999-ben tagja lett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, ahová Szlovákiát öt év múlva, 2004-ben vették fel. Az Európai Unióhoz már együtt csatlakozhatott az országcsoport 2004. május 1-jén. 2004. május 12-én a dél-morvaországi Kromerízben tartották a visegrádiak EU-belépését követő első kormányfői összejövetelt. Itt Medgyessy Péter magyar, Vladimír Spidla cseh, Marek Belka lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő az Új Visegrádi Nyilatkozatban közös célokat fogalmaztak meg annak érdekében, hogy "a jövőben illúzióktól mentesen, a közös érdekekre koncentrálva, pragmatikusan" használják ki a közös fellépés lehetőségeit. A dokumentum egyben felvázolta az egyeztetési mechanizmusokat is (politikai és ágazati, szakértői és felső szintű egyeztető találkozók).

A Visegrádi együttműködésnek manapság sincs egyetlen központja, székvárosa, intézményes szervezeti megjelenése egyedül a pozsonyi IVF titkárságra korlátozódik. Az ügyek intézését és összehangolását minden évben a soros elnöki tisztet betöltő tagállam végzi.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!