Astor Piazzolla
2011. február 9. 13:19
(1921-1992)
Astor Piazzolla argentin zenész, zeneszerző, a "tangó királya" 1921. március 11-én született. Egy emigráns olasz fodrász egyetlen gyermeke volt, kiskorát New Yorkban töltötte, ahol a spanyol, az olasz és az angol nyelv mellé a franciát is megtanulta. Nyolcévesen, egy apjától kapott használt harmonikán kezdett zenélni, tizenévesen a Rahmanyinov-tanítvány Wilder Béla oktatta klasszikus zenére. Piazzola kapcsolatba került az argentin tangó mesterével, Carlos Gardellel is, aki kijárt neki egy kis filmszerepet, majd turnéra hívta zenekarával. A szigorú apa azonban nem engedte el fiát, de ezzel életét mentette meg, ugyanis a repülőgép lezuhant.
A család 1937-ben hazatelepült, Piazzolla Argentínában bárokban és klubokban lépett fel, hangszerelt, filmzenét írt. 1940-ben Arthur Rubinstein zongoraművész ajánlására kezdhette meg komolyzenei tanulmányait, a kortárs zene (Bartók, Stravinsky, Ravel) vonzásában maga is komponálásba fogott, s 1946-ban írta első "igazi" tangóját.
1953-ban Buenos Aires című darabjának bemutatója botrányba fulladt, mert a szimfonikus zenekarban egy harmonikás is helyet foglalt. A szakma azonban felfigyelt Piazzollára, aki párizsi ösztöndíjat kapott. Élete ekkor változott meg: a legendás zenepedagógus, Nadia Boulanger ugyanis elégedetlen volt műveivel és kifaggatta általa szégyellt zenei előéletéről, a bárok és harmonika világáról, majd ezt a tanácsot adta neki: "az igazi Piazzolla ott van, sose hagyd el".
Piazzolla visszatért a tangóhoz, darabjait eleinte vonós zenekarral adta elő, közben ő maga állva, egyik lábát székre helyezve harmonikázott. Az új tangó (tango nuevo) népszerűsítésére alapította Octeto Buenos Aires elnevezésű együttesét, amelyben a két harmonika mellett két hegedű, nagybőgő, cselló, zongora és elektromos gitár szerepelt. A dzsessztangó létrehozására tett rövid és sikertelen amerikai kitérő után 1960-tól már saját Buenos Aires-i klubjában lépett föl.
Zenéjét Argentínán kívül is ismerték és szerették, amikor 1976-ban a katonai diktatúra elől külföldre távozott, s hét évig Olaszországban élt. Itt írta egyik legismertebb darabját, a Libertangót, Párizsban Rosztropovics számára komponált csellószonátát. A tangó királya 1990-ben egy párizsi turnén agyvérzést kapott, amelyből soha nem épült fel teljesen, 1992. július 4-én halt meg Buenos Airesben.
Piazzolla a tangót az olasz opera, az amerikai dzsessz és a kortárs zene elemeivel elegyítve a tánctermekből átemelte a hangversenytermekbe. Több mint háromezer művét számolták össze, a tangók mellett írt dalokat, filmzenéket (1986-ban a francia César-díjat is megkapta), sőt operát is. Ő volt a tangó vitathatatlanul legnagyobb alakja, de a kortárs zenének is óriása, akinek műveit a legelismertebb "komoly" zenészek is játszották, s már életében klasszikussá vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.