Dzsingisz kán, a környezetvédő

2011. január 28. 08:12 The Daily Mail

Dzsingisz kán hódításai során hatalmas kiterjedésű, művelés alá vont földre tette rá a kezét, amelyeket hamarosan újra erdők borítottak, így a mongol uralkodó fontos szerepet játszott a károsanyag-kibocsátás csökkenésében - állítja egy új tanulmány.

Korábban

Dzsingisz kán (1162–1227) hódításai során mintegy 700 millió tonna széndioxidnak a levegőbe kerülését akadályozta meg, amely mennyiség az éves globális olajtermelésnek felel meg. A mongol invázió alatt 40 millióan vesztették életüket, azonban a korábban megművelt földek helyét újra az erdők vették át, amelyek ezáltal képesek voltak a káros anyagok felszívására.

Habár a kán módszerét a környezetvédők aligha fogadhatják el, az ökológusok úgy gondolják, hogy ez volt a történelem első, ember által véghezvitt sikeres globális lehűlés. „Téves az a feltételezés, miszerint a környezetünkre gyakorolt emberi hatás az ipari forradalomban a szén és az olaj elégetésével kezdődött volna” – mondta el Julia Pongratz, a Carnegie Institution's Department of Global Ecology kutatója. „Igazából ez a folyamat több ezer évvel ezelőtt, a növényzet megváltoztatásával kezdődött, amikor az emberek kiirtották az erdőket és művelés alá fogták a földet” – tette hozzá.

A Carnegie olyan eseteket is megvizsgált – az európai fekete halál, a kínai Ming-dinasztia bukása és Dél-Amerika meghódítása –, ahol szintén nagy számban haltak meg emberek. A depopulációs folyamatok lezajlása után itt is szembeötlő az erdős területek arányának növekedése, a mongol uralom – amely a Föld területének 22 százalékára terjedt ki – azonban ezek közül is kiemelkedik.

„Azt látjuk, hogy a viszonylag rövidebb ideig tartó eseményeket, mint a Mingek bukása, vagy a pestis, nem követte olyan méretű újraerdősödés, amely felszívta volna a káros anyagokat. Nem úgy a mongol hódítás, amely sokkal tovább tartott, s volt elég idő ahhoz, hogy a kivágott fák helyén újak nőjenek” – állapította meg a tanulmány.