A földvárak jelentették a hatalom igazi forrását a bronzkorban
2011. január 13. 10:25
A Kárpát-medence bronzkori uralkodói egyszerre rendelkeztek gazdasági, politikai, katonai és ideológiai befolyással, ami jórészt a földvárak feletti birtoklásból eredt.
Korábban
A bronzkor első felében a közép-európai népesség nagy része olyan társadalmakban élt, ahol a földvár állt a középpontban. A svéd Göteborgi Egyetem régészcsapatának kutatása azt állítja, hogy ezen társadalmak vezetői a különböző hatalmi eszközök kombinációival a populáció maradék részét is uralmuk alá tudták vonni.
A társadalmat azon települések után nevezték el, amely nagyszámú népességgel és kiterjedt beépített környezettel – az idők során felgyülemlett kulturális rétegek alkotta alacsony dombokkal – rendelkezett. Claes Uhnér a Kárpátokról szóló korábbi publikációk nyomán megindult akadémiai vita és a többek között Százhalombattával kapcsolatos bronzkori bizonyítékok alapján adott lehetséges magyarázatot a vezetők hatalomgyakorlási mechanizmusaira.
Ezek a társadalmak fejlett gazdasággal rendelkeztek, az emberek a mezőgazdasági termékek előállítása és az állattartás mellett a bronzzal és különböző kézműves termékekkel folytattak regionális és távolsági kereskedelmet. „A vezetők politikai tevékenységeiket és szervezeteiket tudták finanszírozni a gazdaság eme szegmense felett gyakorolt befolyás következtében” – mondta el Uhnér, aki szerint az uralkodók a megerősített dombokról katonai erővel voltak képesek a környező településeket igájukba hajtani.
Ezek a települések főképp folyók és más természetes utak mellett helyezkedtek el, ezért megsarcolhatták az ott áthaladó kereskedőket. Ráadásul egy nagyobb domb egy gazdag történelemmel rendelkező, sikeres társadalom manifesztációját jelentette, így a kulturális tradícióik ideológiai stratégiákká lényegültek át.
„A dombok a társadalmi rendszerek fizikai megnyilvánulásai voltak, legitimizálták az elitnek a vezetésre való jogát” – vallja Uhnér, aki szerint minden mindennel összefüggött: a gazdasági hatalom a katonai és politikai befolyás erősödéséhez vezetett, a katonai erő a gazdasági és ideológiai forrásokat védte, míg az ideológia legitimizálta a társadalmi rendszert; mindez azért valósulhatott meg, mivel a dombok a politikai hatalmi központot szimbolizáták. „A földvárak feletti uralom és a közelükben végzett társadalmi-gazdasági érintkezés miatt a vezetők szervezési előnyt élveztek a lakosság többi részével szemben, így mások nehezen tudtak kiépíteni egy ezzel rivalizáló hatalmi gócot” – magyarázta a szakember.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap