Magyar Nemzeti Múzeum: aranykincsektől André Kertészig

A februárban hivatalba lépett igazgató szerint a legfontosabb kérdésekben sikerült előrelépni 2010 folyamán, az intézmény a történelmi örökség őrzése mellett a kulturális párbeszédben is aktívan részt vesz. A főigazgató elmondta, hogy egyértelműen pozitívak a visszajelzések a Széchenyi világai című, a 150 éve elhunyt politikusnak emléket állító interaktív tárlatról, amely öt teremben mintegy négyszáz történeti emléket vonultat fel.

Csorba László a 2010-es tárlatok közül folytatandó példaként említette a Segélykiál(lí)tás - Vörösiszap Katasztrófa 2010 című jótékonysági bemutatót, amelyen a Magyar Távirati Iroda fotói mellett gyerekrajzokat és a mentési munkálatok jellegzetes tárgyait állították ki. "A Nemzeti Múzeumnak nemcsak a régi korok örökségét kell megőriznie. Mi a jelenben a jövő emlékeit is gyűjtjük" - emelte ki a tárlat jelentőségét, hozzátéve: igazgatói programjának egyik legfontosabb eleme, hogy az intézmény kiállításai a mai kor legnagyobb kihívásaira is reflektáljanak. "Úgy kell beszélnünk a múltról, hogy az a jelenről is szóljon" - vélekedett Csorba László.

A főigazgató hangsúlyozta: a jövőben is fontos szerepet szánnak a fotográfiának. Csorba László emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a magyar állam több mint ezer darabos gyűjteményt vásárolt a New York-i International Center of Photography-tól, Robert Capa műveinek úgynevezett mestersorozatát, melynek válogatása 13 várost érintő országjáró turnén vesz részt.

"A 20. század történelme érthetetlen a fotók nélkül. A fotográfia nemcsak dokumentálja, hanem alakítja is a történelmet" - magyarázta a főigazgató, aki beszámolt az idei esztendőnek arról az újdonságáról is, hogy Hemző Károly fotográfus több tízezernyi felvételét, kameráit, objektívjeit, több mint öt évtizedet átfogó pályájának dokumentációját a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának adományozta. A képekből készült tárlatot Hemzőváros címmel január 31-ig tekinthetik meg a látogatók.

2011-ben két nagyszabású fotókiállítás érkezik a Nemzeti Múzeumba. Szeptemberben Kelet-Európában egyedül itt lesz látható az André Kertész-életműkiállítás, amelyet a párizsi Jeu de Paume szakemberei állítottak össze a fotóművész halálának 25. évfordulója alkalmából. A több mint háromszáz eredeti felvételt és korabeli dokumentumot fölvonultató anyag a svájci Winterthur és Berlin után szeptember 29. és december 31. között lesz látható Budapesten.

Érkezik egy fotókiállítás Olaszországból is, Európa képei címmel. "Ez a tárlat hazánk EU-elnökségéhez kapcsolódik, hiszen az olasz fotóügynökség mindig az éppen soron következő országnak ajánlja fel a képeket" - magyarázta a főigazgató, hozzátéve: természetesen és immár hagyományosan a múzeum ad otthont a Magyar Sajtófotó Kiállításnak is.

Az első nagyszabású történeti kiállítás január végén nyílik a múzeumban: a történelmi Magyarország valaha volt legnagyobb kincsleletét, a kassai aranykincset mutatják be a közönségnek. "A kincs 1936-os megtalálása óta nem hagyta el Kassát. A lelet egyedülálló, majd háromezer darab érméből és egy kétméteres aranyláncból áll. A kincset valószínűleg a Thököly-felkelés idején rejthették el Kassa belvárosában, a Szepesi Kamara épületének padlózatában" - mondta az igazgató.

Még zajlanak a tárgyalások a 2000-es évek egyik legnagyobb régészeti szenzációjának magyarországi bemutatásáról. "A Tuvai Köztársaságban, az Arzsan falu melletti kurgánban nyugvó szkíta fejedelmek aranykincseit szeretnénk elhozni" - említette a főigazgató. A kincseket német és orosz régészek találták meg 2001-ben, és sokan Tutanhamon fáraó sírjának egykori felfedezésével hasonlítják össze a feltárás jelentőségét amiatt, hogy itt is a sírrablók által még érintetlen leletegyüttest sikerült kibontani a föld mélyéből.

A főigazgató kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítással emlékezik meg a hagyományos lengyel-magyar barátságról, amikor napirendre kerül a soros EU-elnökségi teendők átadása Lengyelországnak. "A tárlat négy nagy témakör köré csoportosul majd. Bemutatjuk a középkori lengyel-magyar dinasztikus kapcsolatokat, a közös küzdelmet a török ellen, az 1848-as szabadságharc lengyel vonatkozásait, valamint a második világháború időszakát, amikor Magyarország befogadta a lengyel menekülteket" - magyarázta Csorba László.

A múzeum vezetője elmondta: 2011-ben folytatódnak az intézmény látogatóbarát fejlesztésének, bővítésének előkészületei is. "Elkezdődnek az egyeztetési folyamatok a szakhatóságokkal, a műemlékvédelmi hivatallal, az építészeti szervekkel. Mindez szükséges ahhoz, hogy 2012-ben javasolható legyen a projekt kiemelt beruházássá minősítése" - tette hozzá Csorba László.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye