2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ötzi gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók

2010. december 22. 09:30 MTI

Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók, a tudósok reményei szerint e kutatások új antibiotikumok kifejlesztését teszik majd lehetővé.

A jégember múmiáját, amelyet a bolzanói régészeti múzeumban őriznek, november 8-án több ország kutatói vizsgálták órákon keresztül. E kutatók egyike Lars Engstrand, a Karolinska Intézet bakteriológusprofesszora volt, akinek fő kutatási területe a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori.

Lars Engstrand német és francia kutatókkal együtt először egy endoszkópot kísérelt meg levezetni Ötzi gyomrába, ám miután próbálkozásaik kudarcot vallottak, egy 10 centiméter széles nyílást vágtak a jégember hasfalába. Mintát vettek a gyomortartalomból, valamint 20 szövetmintát Ötzi gyomrából és vastagbeléből, valamint a fogkörüli szövetből. Az elemzést a svéd Járványtani Intézetben, valamint a Karolinska Intézetben végezték.

Annika Fahlén molekuláris biológus a múlt héten kezdte el a gyomorbaktérium vizsgálatát, s mint a lap kiemeli, a kezdeti eredmények igen biztatóak. Épségben fennmaradt a baktériumok DNS-e, így a kutatók, összevetve az eredményeket a modernkori adatbázisokat, képesek meghatározni, hogy halálakor milyen kórokozók tenyésztek a jégember gyomrában. A kutatók kimetszettek néhány darabot Ötzi gyomornyálkahártyájából is, így megállapítható, hogy szenvedett-e gyomorhurutban.

A svéd kutatók szerint a vizsgálatokat márciusra fejezik be, s ha minden a tervek szerint halad, az eredményeket még a nyár folyamán, Ötzi megtalálásának 20. évfordulója előtt sikerül tudományos folyóiratokban közreadni. Lars Engstrand reményei szerint az elemzések három kérdést segítenek megválaszolni: milyen volt az 5300 évvel ezelőtt élt Ötzi gyomor- és bélflórája, hordozta-e a gyomorfekélyt kiváltó kórokozót, s vannak-e rezisztens baktériumok a jégember gyomrában?

Mint Engstrand professzor rámutat, a rezisztensségért felelős gének kimutatása a baktériumban nagy jelentőséggel bírna, hiszen a felfedezés hozzájárulna hatékonyabb antibiotikumok kifejlesztéséhez. "Ötzit vizsgálva hozzájárulna az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia folyamatának megértéséhez" - fogalmazott Lars Engstrand, hozzátéve, hogy eddig még sohasem vizsgálhattak a kutatók 5300 éves emberi szövetmintákat.

"Azt akarjuk megvizsgálni, hogy miként alkalmazkodtak a gének, miután a baktériumok az antibiotikumokkal találták szembe magukat" - hangsúlyozta Engstrand professzor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár