Ókori csontlevest fedeztek fel Kínában
2010. december 13. 15:23 MTI
Kétezer-négyszáz éves csontlevest fedeztek fel egy ókori főzőedényben az északnyugati Senhszi (Shaanxi) tartomány fővárosában, Hsziánban (Xi'an).
Korábban
A helyi régészeti intézet közleménye szerint a maga nemében ez az első hasonló felfedezés. A jelek szerint a levest csirke vagy egy aprócska bárány lábszárcsontjából, csigolyáiból és bordáiból főzték. A bronz háromlábú edényben lévő leves zavaros, a tetején valamilyen zöld színű "morzsák" láthatók, és a csontok is részben megzöldültek az évezredek folyamán. A leveses fazék mellett egy másik bronzedényt is felfedeztek, amelyben szintén folyadék, a feltételezések szerint alkoholos ital lehet.
A bronzedényekre egy, a Hadakozó fejedelemségek korából (i.e. 475-221) származó sírkamrában bukkantak. A régészek feltételezése szerint abban az időszakban az lehetett a szokás, hogy az elhunyt mellé levest és alkoholt helyeztek. Az étel-ital annak köszönhetően maradt fenn, hogy a jól lezárt sírkamra igen száraz volt. A bronzedényeket ráadásul egy falmélyedésbe helyezték, amely sokkal szárazabb volt, mint a sírkamra padlója. A bronzedények tartalmát vegyelemzésnek vetik alá, hogy kiderítsék a leves és az alkoholos ital összetételét.
A Hadakozó fejedelemségek kora a Keleti Csou-kor (Zhou) utolsó időszaka, amelyben a Csou királyi ház már minden hatalmát elvesztette, és a kínai területek felett hét nagyobb állam osztozott. A korszakot az államok közötti állandó háborúk, illetve az államokon belüli centralizációs és reformkísérletek jellemezték. Ez a kor volt a kínai politikai filozófia aranykora. Az i.e. 3. század elejére három állam emelkedett ki a többi közül: Csi (Qi), Csu (Chu) és Csin (Qin). Végül a Csinnek sikerült legyőznie valamennyi riválisát, s i.e. 221-ben egyesítenie egész Kínát, ezzel létrehozva az egységes kínai császárságot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap