Ókori csontlevest fedeztek fel Kínában
2010. december 13. 15:23 MTI
Kétezer-négyszáz éves csontlevest fedeztek fel egy ókori főzőedényben az északnyugati Senhszi (Shaanxi) tartomány fővárosában, Hsziánban (Xi'an).
Korábban
A helyi régészeti intézet közleménye szerint a maga nemében ez az első hasonló felfedezés. A jelek szerint a levest csirke vagy egy aprócska bárány lábszárcsontjából, csigolyáiból és bordáiból főzték. A bronz háromlábú edényben lévő leves zavaros, a tetején valamilyen zöld színű "morzsák" láthatók, és a csontok is részben megzöldültek az évezredek folyamán. A leveses fazék mellett egy másik bronzedényt is felfedeztek, amelyben szintén folyadék, a feltételezések szerint alkoholos ital lehet.
A bronzedényekre egy, a Hadakozó fejedelemségek korából (i.e. 475-221) származó sírkamrában bukkantak. A régészek feltételezése szerint abban az időszakban az lehetett a szokás, hogy az elhunyt mellé levest és alkoholt helyeztek. Az étel-ital annak köszönhetően maradt fenn, hogy a jól lezárt sírkamra igen száraz volt. A bronzedényeket ráadásul egy falmélyedésbe helyezték, amely sokkal szárazabb volt, mint a sírkamra padlója. A bronzedények tartalmát vegyelemzésnek vetik alá, hogy kiderítsék a leves és az alkoholos ital összetételét.
A Hadakozó fejedelemségek kora a Keleti Csou-kor (Zhou) utolsó időszaka, amelyben a Csou királyi ház már minden hatalmát elvesztette, és a kínai területek felett hét nagyobb állam osztozott. A korszakot az államok közötti állandó háborúk, illetve az államokon belüli centralizációs és reformkísérletek jellemezték. Ez a kor volt a kínai politikai filozófia aranykora. Az i.e. 3. század elejére három állam emelkedett ki a többi közül: Csi (Qi), Csu (Chu) és Csin (Qin). Végül a Csinnek sikerült legyőznie valamennyi riválisát, s i.e. 221-ben egyesítenie egész Kínát, ezzel létrehozva az egységes kínai császárságot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket tegnap
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először 2024.04.16.