Megújulva tér vissza a Turul

A választás azért a 83. évfolyamra esett, mert az 1883-ban alapított lapot 1948 után megszüntették és csak 1992-ben éledt újjá. A tavalyi esztendőben az addigi szerkesztőség, élén az újjáindulástól főszerkesztői pozíciót betöltő Nyulásziné Straub Évával, elköszönt, a három kiadó pedig ebben a helyzetben a teljes megújulás mellett tette le a voksot.

Létrejött a szerkesztőbizottság, melynek tagjai: Kollega Tarsoly István (MHGT), Reisz T. Csaba (MOL) és Zsoldos Attila (MTT). A lap főszerkesztője Rácz György (Magyar Országos Levéltár) lett, a szerkesztőség tagjai pedig az MHFT részéről Debreczeni-Droppán Béla (Magyar Nemzeti Múzeum) és Körmendi Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar), a Magyar Történelmi Társulat részéről Soós István (MTA Történettudományi Intézete) és Neumann Tibor (szintén MTA TTI), a MOL részéről pedig Laczlavik György és Katona Csaba, aki a felelős szerkesztői pozíciót tölti be.

A lap tartalmában a Radvánszky Béla által 1883-ban megfogalmazott alapelvekhez kíván visszanyúlni, amit Rácz György főszerkesztő is kiemelt az 1. számban megjelenő beköszöntőjében. Azaz nem kíván minden családtörténeti jellegű írás gyűjtőhelye lenni, hanem a történeti segédtudományok magas szakmai kritériumok szerinti művelése a cél.

Az idén megjelent 1. számban Körmendi Tamás írása Az Osl nemzetség címerváltozásai a középkorban címmel, a 2. számban pedig Neumann Tibor tanulmánya Királyi aláírás és pecséthasználat a Jagelló-kor elején címmel jelent igazi csemegét a középkor világában elmerülni szándékozók számára, míg a legújabb kor iránt érdeklődők figyelmét Katona Csaba írása keltheti fel, amelyből kiderül, hogy a „csehszlovák Rajk”, Vladimír Clementis családja magyar nemességet kapott III. Ferdinánd királytól! Ezen felül recenziók olvashatók a lapban, továbbá megemlékezés a közelmúltban elhunyt Vajay Szabolcsról, aki főszerepet játszott a lap újraélesztésében.

A Turul ezen felül küllemében, kivitelezésében is megújult; a hagyományokhoz való visszanyúlást jelzi, hogy a címlap színe is az eredeti laphoz hasonló. A kivitelezés az utóbbi években több ízben is kívánnivalókat hagyott maga után, különös tekintettel a képek minőségére. Az új számokban a képanyag színesben, a lap közepén található, megfelelő minőségben, ily módon a képanyag valóban érdemi információval szolgál, nem pusztán a díszítőelem funkcióit tölti be. A közölt írások pedig mostantól egységes jegyzetelés szerint jelennek meg, ahogy az egy folyóirattól elvárható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése