Klasszikus és romantikus hangszercsodák Mandel Róbert új könyvében
2010. november 28. 12:23 MTI
Több ezer olyan hangszertalálmányt alkottak meg és jegyeztek be a XIX. században az 1920-as évekig, amelyek többségéről még a zenetudósoknak sincs fogalmuk, ezek javarészét mutatja be Mandel Róbert zenész és restaurátor új könyve.
Korábban
Mandel Róbertnek ez a harmadik könyve e témában, az Elektrofon hangszerek és a Magyar népi hangszerek után a Klasszikus és romantikus hangszercsodák is a Kossuth Kiadónál lát napvilágot.
Mandel Róbert elmondta az MTI-nek, hogy hétfőn délután a Régi Zeneakadémián mutatják be a kiadványt. A zenész-restaurátor tarsolyában van még ötlet következő könyvre is, de egy ilyen, licencdíjakkal járó költséges albumra ritkán jut pénzt, saját forrásait és kapcsolatait is be kellett vetnie most megjelenő köteténél.
"Végigjártam egy csomó szabadalmi hivatalt, főként németeket és amerikaiakat, ugyanis egy feltalálói leírásnál semmi sem adhat pontosabb tájékoztatást a hangszer működéséről. Megfordultam múzeumban, ahol a kurátor sem tudta, hogy valamelyik tárgyuk hogyan szólaltatható meg, én lephettem meg az információval" - jegyezte meg. Példaként említett egy zongorát, amelyben a hangot nem a húrt ütő kalapács hanem, az oda fúvott levegő adja.
Abszurd ötletek és álmok valósultak meg, amelyek valószínűleg a zenészek konzervativizmusa és rövidlátása miatt nem terjedek el.
"Akadtak kivételek, Liszt Ferenc például az egyik leglelkesebb támogatója volt az újdonságoknak. Paul von Jankó magyar arisztokrata származású fizikus 12 oktávos klaviatúráját 3 sorban egymás fölött helyezte el. Ezen könnyebben lehetett egymáshoz közeli akkordokat megszólaltatni, szinte mozdulatlanul lehetett így játszani. Liszt megtanult játszani ezen a billentyűzeten és azt mondta, hogy ez a jövő hangszere. Nem lett. Vagy a konkáv klaviatúra, ami annyit jelent, hogy a billentyűzet egy félköríven van és a centrumában ül a muzsikus. A Bösendorfer erre egy külön gyári részleget hozott létre, de fölöslegesen, a konkáv zongora nem lett kelendő" - sorolta a példákat Mandel Róbert.
Szerinte a hangszerhistória arra is rámutat, hogy napjaink - bármilyen tárgyú - találmányaira érdemes jobban figyelni. Arra a kérdésre, hogy hiányát érzi-e a egy olyan budapesti hangszermúzeumnak, mint amilyenek Párizsban, Bécsben, Brüsszelben és Berlinben nagy idegenforgalmi vonzerőt jelentek, azt válaszolta: kiállítóhely még akadna, a baj az, hogy fantasztikus hangszerkincsek vannak Magyarországon méltatlan körülmények között. Restaurálásuk lehetséges lenne, ha az ország fordítana ezeknek az értékeknek a megőrzésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap