Rekonstruálták az ötezer éves műszem tulajdonosnőjének arcát
2010. november 23. 08:25 MTI
Olasz és iráni tudósok rekonstruálták annak az ötezer éve műszemmel élt asszonynak az arcát, akinek földi maradványait Iránban, a Leégett városban (Burnt City) tárták fel még 2006-ban - az arcrekonstrukció a római orientalisztikai múzeumban, a Museo Nazionale d'Arte Orientale-ben látható.
Korábban
A Leégett város, amelyet i.e. 3200 körül alapítottak, háromszázezer hektáros területet foglalt el, és négy civilizációnak adott otthont. Ez az urbanizáció hajnalának egyik legnagyobb városa volt. Háromszor égett porig és háromszor épült újjá, míg i.e. 2100-ben lakói végleg elhagyták, ettől az időtől nevezik a Leégett városnak. Itt került elő a világ legrégebbi ostáblája és játékkockája, valamint itt találták a köménymag legkorábbi mintáit.
A világ legrégebbi szemprotézisét 2006-ban találták, amikor egy fiatal, halálakor 25-30 éves asszony csontvázát tárták fel az ókori nekropoliszban. Az i.e. 2900-2800-as években elhunyt nő 182 centiméter magas volt, ami igen szokatlan volt a maga idejében. A bal szemében lévő 2,5 centiméter átmérőjű protézis félgömb alakú és nagyon könnyű anyagból készült. Felületét hajszálvékony aranylemez borítja, közepébe pedig a szivárványhártyát jelképező kört gravíroztak. A műszemet vékony aranyszállal rögzítették, amelyet a protézisbe fúrt két apró lyukon keresztül vezették át. A koponya mikroszkópos vizsgálata kimutatta az aranyszál lenyomatát az elhunyt szemgödrében, vagyis az asszony életében viselte a protézist.
A szakemberek feltételezése szerint az elhunyt igen magas rangú személy lehetett, hiszen kevesen engedhették meg maguknak a piramisépítők korában protézis készítését. A sírban a régészek agyagedényekre, bronztükrökre, bőr iszákra és különféle csecsebecsékre, ékszerekre bukkantak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap