A sörfőzés emelte fel a civilizációkat
2010. november 10. 10:44
A kőkorszakban elsősorban nem azért termesztettek gabonát, hogy megtöltsék vele az emberek a hasukat, hanem hogy a belőle készített sörrel a szomjukat oltsák, ez pedig a civilizációk felemelkedéséhez vezetett - állítják a kutatók.
Korábban
A gabonatermesztés fáradságos munkájának jelei és a lakomák közösségépítő erejének ismerete is azt támasztja alá, hogy a gabonából sört készítettek a kőkorszakban – mondta el Brian Hayden, a kaliforniai Simon Fraser Egyetem régésze. „A sör a legtöbb tradicionális társadalomban szent dolognak számított” – tette hozzá a kutató.
A mezőgazdaság több mint 11 ezer évvel ezelőtt a neolitikum idején alakult ki, miközben a letelepedett nomád népek egyre gyakrabban kerültek kapcsolatba egymással, amely a komplex társadalmi szokások elterjedésének ágyazott meg. Régészeti bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a neolitikumig a rizs és az árpa csak elvétve fordult elő az étrendekben, mivel termesztésük és betakaritásuk rendkívül időigényes folyamat volt.
Hayden azt állítja, hogy a mai Szíriában az emberek 60-100 kilométert is megtettek, hogy gabonához jussanak. Az ünnepeken azokat az ételeket szolgáltak fel, amelyeket a fáradságos munka eredménye árán tudtak megtermelni, ebben pedig a sör is kulcsszerepet játszott. „Nem azt állítom, hogy a sörfőzés- és ivás önmagában elősegítette volna a földművelést, ezt a komplex társadalmak kialakulásának kontextusában kell értelmezni” – magyarázza Hayden.
Az ünnepek sokkal többet jelentettek egyszerű összejöveteleknél, az ilyen ceremóniák fontos társadalmi eseményeknek számítottak – példa erre az utolsó vacsora és az első hálaadás megtartása. „A hagyományos ünnepek három 'hozzávalót' soha sem nélkülözhettek: az első a hús, a második valamilyen gabonaféle, a harmadik pedig az alkohol, amellyel a vendégek kedvét lehetett megemelni, s a vendéglátók iránt tanúsított magatartást kedvező irányba befolyásolni. Ezek előállításához gabonafelesleg kellett, s ezt csak rendkívüli alkalmakkor tehették meg” – állítja a kutató, aki szerint az ünnepek lényegi eleme a kölcsönösség volt, így viszonozták az emberek egymásnak a szívességet, ezzel is erősítve a kapcsolatok elmélyítését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap