Perek és kárpótlás: a Herzog-ügy következményei

A The New York Times című amerikai lap Párizsban megjelenő európai kiadása címlapján foglalkozott annak a pernek a lehetséges következményeivel, amelyet Herzog Mór Lipót örökösei júliusban Washingtonban indítottak a magyar állam ellen, hogy visszakaphassák a néhai bankár valamikor 2500 műkincsből álló gyűjteményéből a holokauszt idején eltulajdonított, ma Magyarországon található darabokat.

A kereset szerint a művek - köztük El Greco, Courbet, Velázquez, Renoir és Monet alkotásai - amelyek a budapesti Szépművészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, az Iparművészeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen vannak kiállítva - több mint 100 millió dollárt érnek. Egy Courbet-kép, amely 1946-ban tévedésből került Ausztriából Lengyelországba, a Varsói Nemzeti Múzeumban található.

Az IHT emlékeztetett arra, hogy számos olyan zsidónak az örökösei, akiknek a vagyonát a második világháború alatt elkobozták már visszakapták a műtárgyakat, elsősorban az osztrák és a német hatóságoktól. A magyar és a lengyel állam viszont 1989 óta késlekedik visszaszolgáltatni az ellopott műtárgyakat.

David S. Rowland, a lap által megkérdezett New York-i nemzetközi jogi szakértő szerint amennyiben a pert a család megnyeri, és egy, az Egyesült Államokban kimondott ítéletet érvényesíteni lehet Magyarországon, a per "több mint kínos" lenne az alperes számára. "A per ráirányítja a figyelmet az ügyre, s ez hatással lehet a műkincseket visszatartó fél magatartására" - hangsúlyozta a szakértő. Elmondása szerint az elmúlt években legalább három, a Herzog-perhez hasonló eljárást indítottak az Egyesült Államokban: az Ausztria és Hollandia ellen indított perek a műkincsek visszaszolgáltatásával végződtek, egy harmadik pedig Spanyolország ellen még folyamatban van.

A felperes Herzog-dédunoka, a Los Angelesen élő 44 éves David de Csepel a lapnak elmondta: nagyanyja, Herzog Mór Lipót lánya nagyon büszke volt családja művészetszeretetére, és több olyan fotót is őrzött, amelyek bizonyítják, hogy a perelt festmények az apja tulajdonába tartoztak. A dédunoka úgy tekinti, hogy a képek a családi örökség részét képezik.

Véleménye szerint a festmények sorsa jól mutatja, hogyan bánt Magyarország a zsidókkal: 1944-ben két hónap alatt a magyar hatóságok koncentrációs táborba deportáltak 440 ezer zsidót. "Nemcsak magunknak, hanem minden más családnak igazságot szeretnénk szolgáltatni ... Semmi nem adhatja vissza azok életét, akik a holokausztban haltak meg. Nem fogjuk megengedni Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy ezt az ügyet a szőnyeg alá söpörje" - hangsúlyozta az örökös.

A lap megkeresésére a magyar hatóságok nem kívánták kommentálni az amerikai pert. A Szépművészeti Múzeum pedig úgy reagált, hogy ő nem tekinthető az ügyben felelősnek.

A családot képviselő New York-i ügyvéd, Michael S. Shuster szerint a családnak nem volt más választása, mint a pereskedés, mert "Magyarország egyszerűen nem akarja vállalni a felelősséget". A magyar kormány hozzáállásának illusztrálására példaként említette a lap Göncz Kinga volt külügyminiszter 2008-ban Hillary Clinton New York-i szenátorhoz intézett levelét, amely szerint a magyar múzeumok azért nem szolgáltatják vissza a kért műkincseket, mert Erzsebet de Csepel, Herczog Mór lánya már kapott kártérítést az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződés keretében.

A holokauszt során elrabolt művek visszaszolgáltatásáért küzdő amerikai szervezet, a Commission for Art Recovery európai képviselője, Peresztegi Ágnes szerint ugyanakkor Magyarország álláspontja megtévesztő, ugyanis a Herzog-család nem a magyar, hanem az amerikai államtól kapott kártérítést, és az 1973-as szerződés nem vonatkozott a kérelmükre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban