Háromlyukú híd: egy romló jelkép

Fontos, észak-déli irányú országút vezetett 1867-ig, a zagyva-völgyi vasút megépítéséig a Cserháton keresztül, római leletek is előkerültek a nyomvonalán: ezek alighanem a hatvani erődből származnak. A 19. század második feléig több jelentős felvidéki várost ez az út kötött össze - Aszódon keresztül - Pesttel. Ezért 1830-33 között az árteret is átívelő, háromlyukú kőhíd épült Héhalom határában a Bér-patakon.

A jelenlegi műemléki védelmet az is indokolja, hogy az Ipoly és a Zagyva vízrendszerének csermelyein alig néhány klasszicista híd maradt meg: Romhányban, Patakon, a szlovákiai Poltáron áll még hasonló. A többit a második világháború végén a visszavonuló németek felrobbantották, az Ipolyon például 47 híd esett áldozatul, közöttük több klasszicista is. A csaknem 40 méter hosszú építmény Héhalom címerében is szerepel, így szimbolikus jelentőségű az itt élők számára - mondta el az MTI-Press kérdésére Szilágyi Albert, a község polgármestere.

"Az utóbbi években sokat romlott a híd állapota, a könnyebben málló mészkőből épített falazatok nagy veszélyben vannak, ezek már potyognak is" - közölte. "A felújítás 1988 óta húzódik… Merthogy már akkor elkészültek a teljes körű renoválás tervei. Ezek szépek is, jók is, csak pénz nincs rájuk! Az önkormányzat tulajdonába vehetné a hidat, de nem vállalhatunk fel ekkora terhet. Ha sikerülne is támogatást szerezni a felújítására, akkor sem tudnánk mellé tenni a szükséges önerőt. Utána néztünk, lenne pályázati lehetőség, de legjobb esetben is a majdnem százmilliós beruházás 25 százalékos áfáját ki kellene fizetni.

Ekkora önrész nagyon sok egy ezer lelkes falunak. A felújítás egyre sürgetőbb, ezért az állagmegóvás elvégzésére készült egy szűkített műszaki tartalommal bíró terv is. Az önkormányzat ebben vállalta, hogy a híd a környékét rendben tartja, parkosítja… Ez meg is történik évről évre, az információs táblát, a padokat, az asztalokat, a hulladékgyűjtőt kihelyeztük. A parkolót is mi alakítanánk ki, de nem akarunk olyan beruházást elvégezni, amelyet bontani kellene, ha mégis lehetőség adódik a teljes felújításra. Emellett keresünk a hídnak valamiféle funkciót is.

A hídi vásár tűnik kézenfekvőnek. A közelben lehetne parkolni, nagyobb tömeg is elférne. Idén először egy folklórfesztivált szerettük volna ott rendezni, még a nyár elején. Ami a híd környékének infrastruktúráját illeti, csak az energia- és a vízellátás megoldását terveztük. Az erre a célra beadott pályázatunkat azonban nem bírálták el.

Szeretnénk Héhalom turisztikai vonzerejét növelni, a falusi vendéglátás lehetőségeit javítani. Tervezzük egy több célt szolgáló tó építését és telkek parcellázását is. A látnivalók sorában a híd mellé felsorakozna a tájház és a középkori falunak helyet - és nevet - adó lakóhalom, régészeti parkká fejlesztve. A háromlyukú híd két oldalán nyúlik el az Úszó-völgy: nevét arról kapta, hogy a palotási víztározó megépítése előtt a környéket gyakran sújtotta áradás. Idén is volt ilyen, a régi építmény pedig állta a víznyomást. A híd a falu történetének a része, szeretnénk, ha épségben megmaradna!"

Klenóczky Sándor Nógrád megyei műemléki felügyelő az MTI-Press kérdésére megerősítette, hogy a kész tervek kiválóak, de pénz nincs a kivitelezésre. "A klasszicista építmény 1962 óta védett, azóta nincs rajta forgalom, mert mellé új híd épült. Így aztán működő funkciója sincs, ami miatt nem is igazán lehet rá pénzt szerezni."

Mindenesetre a híd műszaki szempontból érdekes. Egy része bujáki mészkőből épült, a jégtörő pillérek és a korlát fedőköveit viszont vörös homokkőből faragták, amely igen kemény anyag, az időjárásnak jól ellenáll. Ezeket vagy Romhány vagy Salgótarján kőbányáiból szállították ide, mert a környéken nem fordul elő. A korlát fedőkövei pontosan egyszer két láb, azaz 31,5-szer 63 centiméter keresztmetszetűek, hosszuk viszont változó - azt már úgy alakította a régi mesterek vésője, ahogyan a kifejtett anyag engedte. A híd középső íve 9,2, a két szélső 7,4 méteres, a négy vaskos pillérrel együtt az egész híd 39,4 méter hosszú és 6,6 méter széles.

Ürmössy Ákos, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád megyei igazgatója a témával kapcsolatban a következő közleményt juttatta el az MTI-Pressnek: "Pályázati lehetőség híján a héhalmi híd felújítási tervének engedélyeztetését nem végeztettük el, mert forrás sem áll rendelkezésre, így az engedély hatályát vesztené. Korlátozott mértékű felújítási keretünket elsősorban a működő, használatban lévő hidak fenntartására kell felhasználnunk. A műemlék megmentése érdekében azonban sürgős intézkedést kérünk a felújításhoz szükséges mintegy 95 millió forint beütemezésére. A korábbi terv engedélyezése rövid idő alatt megoldható, mivel a műemlékvédelmis kollégák a tervezett megoldást ismerik. A felújítást csak önkormányzati együttműködéssel tudjuk elképzelni, a híd környezetének rendezésével".

Az utolsó nagy felújítást 1930-ban hajtották végre a háromlyukú hídon. A trianoni békediktátum miatt ugyanis nemcsak nagy magyar területek vesztek el, hanem az új határok mentén hatvan kilométeres sávban vissza kellett fejleszteni a vasutat is. Ekkor nőtt meg egy időre a héhalmi híd szerepe: ha a kisantant - a korabeli Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetsége - ellen kell vonulni, legyen hol szállítani a magyar katonát, vasút helyett közúton.

Azóta eltelt azonban nyolcvan év, a híd megmentésére pedig az egyetértésen és a terveken kívül ma nincs semmi más.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt