A vörösterror 133 napja
Schmidt Mária

Slachta Margit, egy példamutatóan modern magyar nő

A rend- és értékvesztett világban, a globális válság idején nagyon nagy szükségünk van olyan hősökre, akiknek életéből erőt meríthetünk.

Akik példaként élnek bennünk. Slachta Margit (1884-1974), a két totális diktatúra modern nőalakja hős volt. Egy bátor nő egy embert próbáló világban, ahol oly sokan részegültek meg az új ideológiáktól. Slachta Margit azonban mélyen élte meg hitét, szilárd értékrenddel rendelkezett: a több mint kétezer éves kereszténység volt az ő életének zsinórmértéke.

Egy ízig-vérig modern nő, aki mindennapjait már nem a XIX. század nőideáljaként éli: az első nő a magyar parlamentben, abban az időben, amikor a politika a férfiak kiváltsága volt (ma sincs ez nagyon másként). Felszólalásai, tettei, műveltsége és nyitottsága azonban az első pillanattól kezdve tekintélyt vívott ki az ország házában. Slachta konzervatív elveket valló, legitimista beállítottságú politikus volt, aki korát megelőzve szervezte meg Magyarországon a nő- és családvédelmet, valósította meg a szociális gondozók képzését és nevelését. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, amely hivatásos és képzett munkaerőket képzett a gyermek-, nő- és családvédelem segítségére.

Hívő keresztényként fordult szembe a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel.Hívő keresztényként fordult szembe a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel.

 

Hívő keresztényként fordult szembe a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel. Slachta Margit az első pillanattól kezdve kiállt az üldözött zsidóság mellett. Szembeszegült a faji megkülönböztetéssel. Személyes kockázatot vállalt: segítette a bajba jutottakat. Elítélte a háború idején egyre fokozódó antiszemita propagandát. Tiltakozásra buzdította egyházi feletteseit az üldözésekkel, kegyetlenkedésekkel szemben. 1941-ben, amikor a magyar belügyi hatóságok egy drasztikus tisztogatási akció során a magyar állampolgárságukat kellő módon igazolni nem tudó zsidókat, több mint 14 ezer főt Karnenyec-Podolszkba deportálták (ahol azután a német különítmények elpusztították őket), Slachta Margit többek között a belügyminiszternél is szót emelt az atrocitások ellen.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2010. ősz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok