Múzeum: a szellemi élet centrális metaforája

ATTRIBÚCIÓ – hirdeti a magazin címlapja a magazin vezető témáját, a képzőművészeti alkotások szerzői meghatározásának néhány különlegesen kirívó tévedést hozó esetének csokorba szedését. Ezt megelőzően azonban még a szerkesztői bevezető és a Múzeumkörút rovat hírösszefoglalója, kiállítás ajánlója, web- és könyvszemléje után egy Amerikából küldött írás mutatja be korunk (ottani) közgyűjteményi hősét, a digitális múzeumigazgatót és ma (ott) már szinte nélkülözhetetlen munkáját.

A Disputa rovatban ezúttal városépítészek – Finta József, Cselovszki Zoltán, Finta Sándor és Szemerey Samu – fejtik ki a véleményüket a tervezett új budapesti múzeumnegyedről. A Műhelyben bemutatják az idén az egyik Év Múzeuma elismerést elnyert Tiszazugi Földrajzi Múzeumot, egy múzeumandragógus a kiállítási intézmények felnőttnevelési feladatival foglalkozik, olvashatunk egy konferenciasorozatról, amely a múzeumok mai átalakulásának kérdéseit veszi sorba, ellátogatunk a székelyudvarhelyi múzeumnak az erdélyi Mária-kultuszt bemutató kiállítására, régi textíliák restaurálási fortélyaiba nyerhetünk bepillantást, s végül megcsodálhatjuk egy avar kori sírból előkerült késő antik váza vadászjeleneteit.

A Múzeumnegyedben ezúttal a példás módon megújult veszprémi Dubniczay-palotába és az ott helyet kapott László Károly-gyűjteménybe kalauzolják el az olvasókat, akik ha már ott vagyunk, benézhetnek az ugyanabban az épületegyüttesben működő Teguláriumba, vagyis téglamúzeumba is. Nyár lévén ezután olvashatunk az egykor ilyentájt főszezonjukat élő, ma pedig legtöbbjük esetében már csak jobb sorsra érdemes hazai szélmalmokról.

A portré-összeállításban E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója mesél pályájáról, Tóth G. Péter, a Néprajzi Múzeum történész-etnográfusa egykori boszorkányperekről és a régi tárgyak mai múzeumi bemutatási lehetőségeiről beszél, Mélyi József, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának nemrégiben megválasztott új vezetője a hazai kultúrpolitikának a képzőművészethez való koncepciótlan viszonyulásáról fejti ki a véleményét. Antal Péter műgyűjteményének, az ország egyik legjelentősebb privát kollekciójának a létrejöttéről és mai – kellően ki nem használt – lehetőségeiről mesél, s végül Radnóti Sándor esztétikaprofesszor mondja el, hogy miért és hogyan lett mára a múzeum a szellemi élet centrális metaforája.

A lap végén a külföldi olvasókat ezúttal is nyolc oldalnyi angol nyelvű összefoglaló igazítja el a MúzeumCafé legújabb számának tartalmáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?