Nem tekinti népirtásnak a holodomort Ukrajna vezető történésze
2010. augusztus 11. 16:15 MTI
Nem tekinti népirtásnak a holodomort - az 1932 –1933-as nagy ukrajnai éhínséget - és nagy hibának tartja Roman Suhevics, valamint Sztepan Bandera ukrán nacionalista vezetők Ukrajna hőseivé történt nyilvánítását Valerij Szoldatenko, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének nemrég kinevezett vezetője.
Szoldatenko a Kommerszant-Ukraina című ukrán napilap szerdai számának adott interjújában a többi között elmondta, hogy a holodomor olyan tragédia, amelyet Sztálin és környezete – Molotov, Kaganovics, Koszior és Csubar – idézett elő.
Hozzátette: nem célja a súlyos következményekkel járó kollektivizálási és gabonakészletezési módszerek igazolása, de szerinte figyelembe kell venni, milyen volt akkor az ország geopolitikai helyzete, és milyen folyamatok zajlottak, amelyek törvényszerűen vezettek az újabb világháborúhoz. "Az éhínség nem volt ukrán népirtás. Senki nem hozott olyan döntést a trónján ülve, hogy miként lehetne halálra éheztetni az ukrán nemzetet" – vélte a történész.
Szoldatenko szerint nem kellett volna hőssé nyilvánítani Suhevicset, mert nem lehet Ukrajna hőse olyan ember, aki annak az agresszor államnak a katonai rangjelzését viselte, amely nem csak a Szovjetunió, hanem fél Európa ellen háborúzott. A Wermacht tisztjének Ukrajna legmagasabb hősi címével való kitüntetése szerinte azt sugallja, hogy "mindent megtehetünk, amit csak akarunk".
Teljesen nélkülözte a tudományos megalapozottságot a hőssé nyilvánítás, ezt tudományos és akadémiai körök is ellenezték – tette hozzá, megjegyezve, hogy a döntésnek egyértelműen politikai, nem pedig tudományos céljai voltak. Rámutatott: Suhevics és Bandera hősökké nyilvánítása nem a legkedvezőbb színben tünteti fel az ukrán politikát és magukat a politikusokat.
Szoldatenko 1946-ban született Donyeck megyében, a kijevi egyetemen szerzett történészi diplomát, majd az 1970–80-as években az Ukrán Kommunista Párt (KPU) Központi Bizottsága (KB) Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársaként, később a KPU KB Politikai Kutatások Intézete osztályvezetőjeként tevékenykedett. 1992-től - a nemzeti emlékezet intézetének élére történt kinevezéséig - az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Politikai és Nemzetiségi Kutatóintézetének osztályvezetőjeként dolgozott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap