Az Emlékpontban osztályozható a rendszerváltás
2010. augusztus 9. 11:46
A húsz esztendeje végbement rendszerváltásról, a változás éveiről mondatnak véleményt a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumba látogatók. Az érdeklődők iskolai osztályzatok segítségével adhatnak hangot elégedettségüknek vagy éppen elégedetlenségüknek. A közgyűjtemény rendszerváltozásról szóló kiállításához kapcsolódik az a kezdeményezés is, miszerint aki az időszaki kiállítás honlapján megtalálható korabeli fotókon felismeri magát, ingyenesen tekintheti meg az Emlékpont tárlatait.
Korábban
„Nincs más teendő, mint megkeresni saját magunkat a fényképek valamelyikén, ellátogatni a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumba, és a pénztárnál megmutatni a két évtizeddel ezelőtti önmagunkat a történelmi demonstrációkról készült felvételek egyikén” – olvasható az intézmény felhívásában.
Az Emlékpont munkatársai vallják, a múltat ki kell beszélni, mert egy történelmi korszak akkor válhat a múlt részévé, ha pontot teszünk a végére. A tárlatvezetéseken résztvevők maguk is nyilatkozhatnak arról, hogyan értékelik a „változás éveit”. A kérdőívet kitöltők iskolai osztályzatokkal mondhatnak véleményt arról, hogy elégedettek-e a rendszerváltás idején végbement politikai, gazdasági és társadalmi változásokkal.
A nyár folyamán különleges és érdekes tematikájú vezetéseket szerveznek az Emlékpont munkatársai a kommunista diktatúra évtizedeinek megismerése céljából. A Gumibottól csillaghullásig címet viselő tárlaton Vincze Gábor, az Emlékpont történésze kettős szerepben áll a látogatók elé: egyrészt, mint a múlt elemzője, másrészt mint a sorsfordító esztendők szemtanúja mondja el a „Változás éveinek” kevéssé ismert eseményeit.
A közgyűjtemény kutatója személyes történetekkel illusztrálja a kommunista hatalom „ernyedését”, a nyolcvanas évek második felének ellenzéki „mozgolódását”, kiemelve, hogy a diktatórikus berendezkedés ellen szervezkedők nemcsak Budapesten összpontosultak, hanem a szegedi egyetem, illetve Hódmezővásárhely is egy-egy gyújtószikráját adta a rendszerváltás folyamatának. A vezetésen Vincze Gábor kiemelten foglalkozik a. „romániai forradalommal”. 1990-ben saját bőrén tapasztalhatta meg a „fekete márciusként” elhíresült marosvásárhelyi eseményeket, mivel jelen volt a meghiúsított magyarellenes román pogromkísérletnél.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.