Igazságot szeretnének a Herzog-örökösök

Elégtételt keresnek

Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban indítottak pert a magyar állam és több nagy múzeum ellen, hogy visszakaphassák a néhai bankár műgyűjteményéből a holokauszt idején ellopott, ma Magyarországon található darabokat, több mint 40 műtárgyat. A kereset szerint a művek - köztük id. Lucas Cranach, El Greco, Francis de Zubarán és Gustave Courbet alkotásai - több mint 100 millió dollárt érnek.

"Ez az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - restitúciós per, amelyet egyetlen család egy amerikai bíróságon indított egy másik állam ellen" - mondta a családot képviselő New York-i ügyvéd, Michael S. Shuster a Los Angeles Timesnak. Az ügyvéd szerint a per a végső eszköz a család kezében arra, hogy rábírja a magyar kormányt - amely ezekben az ügyekben sokkal kevésbé volt együttműködő és megegyezésre hajló, mint a német vagy az osztrák vezetés - a helyes cselekedetre. Shuster hozzátette: a keresetet a vonatkozó hágai egyezménynek megfelelően lefordítják és eljuttatják a magyar hatóságokhoz.

A fő felperes szerepét - stratégiai és személyes okokból - egy Herzog-dédunoka, a 44 éves David de Csepel vállalta, aki ingatlanfejlesztőből lett marketing tanácsadó és a kaliforniai Marina del Reyben él. A stratégiai meggondolásokat magyarázva Shuster hangsúlyozta: fontos, hogy egy fiatal képviselje a családot, világossá téve a magyar illetékesek számára, hogy a kivárás nem jelent megoldást ebben az ügyben.

Azonban David de Csepelnek, aki egyike a több mint 20 Herzog-örökösnek, személyes kötődése is van az ügyhöz. "Nagyanyám művészeti albumokból vágta ki apja kollekciójának darabjait és a képeket kitette New York-i lakásában" - idézi fel de Csepel, akinek a képek visszaszerzése iránti elkötelezettsége 1995-ös budapesti látogatása után erősödött fel. A Szépművészeti Múzeumban először láthatta élőben a kérdéses festmények egy részét, s volt, amelyiknél tábla jelezte, hogy az az egykori Herzog-gyűjtemény része volt.

"Furcsa érzés volt" - emlékszik vissza az örökös az akkori látogatásra, hozzátéve: "nem azt akarom, hogy a képek otthon lógjanak a falon. Nem is tudom, hogy tudnék-e aludni... Inkább csak igazságot akarok a családomnak". David de Csepel emlékeztet arra, hogy már az 1990-es évek eleje óta küzd kárpótlásért családja: először diplomáciai utakon, majd a magyar bíróságon próbáltak visszaszerezni több műtárgyat, sikertelenül.

A mostani per több szempontból is szokatlan: egyrészt a visszakövetelt műtárgyak nagy számát tekintve, másrészt azért, mert a nagy sajtónyilvánosságot kapó hivatalos lépések mellett egy külön honlapot is szenteltek az örökösök az ügynek. A www.hungarylootedart.com oldalon különböző háttéranyagok mellett a családról és a gyűjtemény darabjairól készült képek is találhatók. "Ez egy bírósági ügy, de azt akarjuk, hogy a közvélemény is tudja, mi történik" - mondta David de Csepel a Los Angeles Timesnak. Utalt arra: így szeretnének további nyomást gyakorolni Magyarországra.

1. Elégtételt keresnek
2. NEFMI: a magyar állam eddig nem kapott keresetet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején