2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem használhattak valódi fegyvereket a hagyományőrzők

2010. július 13. 12:59 MTI

Eredeti lőfegyverek alapján készült, durranásra is képes másolatok helyett csak fából készült utánzatok használatát engedélyezték a román hatóságok azoknak a korabeli egyenruhákat viselő hagyományőrzőknek, akik valósághű módon próbálták megjeleníteni az 1849. február 9-én lezajlott piski csatát az erdélyi Gyergyóremetén.

A Hargita Népe című, Csíkszeredában kiadott napilap beszámolója szerint nagyszabású hadijátékot rendeztek a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Egyesület, a székelyföldi hagyományőrzők, valamint a Román Katonai Hagyományőrzők Szövetsége közreműködésével. A közel kétszáz szereplő részletesen előadta azt a küzdelmet, amelyben Bem József tábornok legnagyobb győzelmét aratta az osztrák császári csapatok felett.

Az egykori csata a Sztrígy folyón lévő híd megtartásáért, illetve elfoglalásáért zajlott, a székely alakulatok bátran rohanták le az osztrák csapatokat, és visszavonulásra késztették a császáriakat. Remetén, a Maros-parton felállított híd körül zajlott a küzdelem, gyalogosok, tüzérek, lovas huszárok csaptak össze. Miközben folyt a csatajelenet, Csikány Tamás hadtörténész mesélte el az érdeklődőknek a korabeli eseményeket, hogy a küzdelem mozzanatai érthetőek legyenek.

A hagyományőrzők korabeli egyenruhákat viseltek, fegyverük is volt, de csak fából készült utánzat. A tervek szerint eredeti lőfegyverek alapján készült másolatokat használtak volna, ezt azonban nem engedélyezte a rendőrség. A hagyományőrzők a lapnak elmondták: a rekonstrukciók egyáltalán nem veszélyesek, emberi élet kioltására nem alkalmasak, hiszen kis mennyiségű lőpor robban fel bennük, így hang és füst keletkezik, golyót azonban nem lőnek ki. Elmondásuk szerint Európa más országaiban engedélyezett a puskák használata, rendszerint alkalmazzák különböző bemutatók, hagyományőrző rendezvények esetén. A hasonló elven működő ágyúkat szintén nem hozhatták el Remetére.

Laczkó-Albert Elemér polgármester elmondta, már négy hónapja kértek engedélyt, hogy a fontos kellékeket ide szállíthassák a magyarországi hagyományőrzők. "Hónapokig jártuk a rendőrséget, hitegettek, csalogattak, a legnagyobb baj, hogy nem mondták meg, mit kell tenni, hanem hallgattak, és aztán az utolsó percben bejelentették, hogy nem lehet" - részletezte a község vezetője. A megyei rendőrség szóvivője úgy nyilatkozott, hogy nincs törvényes keret Romániában az ilyen eszközök használatára.

A hadijátékra így is kíváncsi volt a falu népe, a füst- és hanghatás végül néhány durranásra korlátozódott, amelyet kis mennyiségű lőpor robbantása idézett elő. A rendőrség figyelmét viszont ez sem kerülte el: a rendezvény után behívatták a szervezőket, és ellenőrizték a hagyományőrzők felszerelését, attól tartva, hogy megszegték a tiltást. Miután megbizonyosodtak a kellékek teljes ártalmatlanságáról, a szervezők elhagyhatták a rendőrséget - írja a Hargita Népe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár