Magyar történelmi nevének visszaállítását kéri Beregszász

A kárpátaljai tömbmagyarság közigazgatási és kulturális központjának számító város történelmi nevének visszaállítása kapcsán Gajdos István, Beregszász polgármestere az újságnak elmondta, hogy az ukrán elnökválasztásig szó sem eshetett arról, hogy újra napirendre vegyék Beregszász történelmi neve visszaállításának kérdését, de „kedvező fordulat jött, így alkalom nyílt újra felvetnünk a számunkra oly fontos kérdést”. A városi tanács jelen lévő képviselői egyhangú igennel szavazták meg azt – tette hozzá.

Gajdos azt is elmondta, hogy az elfogadott határozatot a Kárpátalja megyei tanácshoz nyújtják be, s ha a megyei képviselők is megszavazzák, akkor az ukrán parlament elé viszik a kérdést. A polgármester reményét fejezte ki, hogy legfelsőbb szinten is jóváhagyják a város által benyújtott kezdeményezést, és végre hivatalosan is Beregszász lesz Beregszász.

A lap emlékeztetett arra, hogy a Bereg-vidék központját 1247 óta nevezik Beregszásznak, amit 1920-ig meg is őrzött a város. A trianoni békeszerződés után is megmaradt néhány hónapig a név, mígnem a vidéket akkor irányító csehszlovák hatalom mindennemű történelmi, etnikai vagy egyéb ok nélkül átnevezte a várost Berehovóra. 1945-ben ezt a nevet újra megerősítették. Így viselte a szovjet érában egészen 1990-ig.

Ám 1990-ben a város lakossága megszavazta Beregszász történelmi nevének visszaállítását, a referendumon részt vett közel 14 ezer szavazópolgár közül mintegy 12,5 ezren igennel voksoltak. Az eredményt 1990. december 7-én a városi tanács 5. ülése elfogadta és megerősítette. Azóta eltelt húsz éve, és a kormányváltás után újra terítékre került ez a fontos, és egyben fájó kérdés – olvasható az ungvári magyar lapban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról