Végrendeletek és testamentumok

Ebben időszakban az elhalálozottak 2-8 százaléka rendelkezett azokról a földi javakról, amelyek az örökösöket illették. Nagyobb veszedelmek, járványok, háborúságok idején több, máskor kevesebb végrendelet született. Megírásuknak sok írott és íratlan szabálya volt. Megkövetelték például, hogy hiteles emberek előtt foglalják írásba a végakaratot, akik kézjegyükkel igazolják: valóban igaz akaratnyilvánítás után jött létre az irat. Erre akkor is szükség volt, ha a korábban szóban tett végrendelkezést utólag, de még az örökhagyó életében foglalták írásba.

Az uradalmak - köztük a váci püspöki - megkívánták, hogy a hozzájuk tartozó emberek végrendeleteit bemutassák nekik. Ha ezt nem tették meg, kemény 30 forintos büntetést szabtak ki, amelyet nyilván az örökösök fizettek ki, amikor kiderült a mulasztás. Ugyancsak 30 forint volt a tarifája annak, ha a törvényesen végrendelkező akaratát semmibe vették, azaz nem teljesítették. (Eme összeg nagyságára is támpontot ad néhány, a kiadványban felidézett végrendelet.)

A testamentum nélkül elhunytak vagyona a törvényes öröklési rendben szereplőkre szállt, ha ilyenek nem léteztek, akkor a földesúrra.

A legtöbb végrendelet nagyon aprólékos volt. Nagy Tamás testamentumának lényegi része például ekképpen festett:

Nagy Tamás végrendelete
1711. augusztus 19.
Én, Nagy Tamás, Istennek akaratjából nehéz betegségben levén, akarván cselédemet (itt: család jelentésben - szerk.), mint igaz atya jó karban s rendben hadni, és kinek mivel tartozom, cselédemnek, kinek mit akarok hadni, rendelem ilyenképpen.
1. Elsőben födesuramnak hagyok 1, egy kila búzát.
2. Másodszor hagyok az váci dominicanusoknak 2, két kila búzát.

Akkoriban 1 kila mintegy 62 litert, illetve 52 kilogrammot jelentett. A végrendeletben az adósságokat is felsorolták, azok képezték a hagyaték terheit:

3. Harmadszor az Ilonka húgomnak vagyok adós 10, tíz forintokkal.
4. Negyedszer az felesigemnek vagyok adós 17, tizenhét forintokkal.
5. Berceli plébános uramnak 13, tizenhárom forintokkal.
6. Hatodszor Romhányi Mihálynak tartozom 30, harminc forintokkal.
7. Az István fiamnak, ha meg fog házasodni, egy tehén kijárjon úgy, mint az bátyjának. Az adósságot penig az jószágból fizessék.

Az ingatlanok közül természetesen csak azok szerepelhettek a testamentumban, amelyek az örökhagyó tulajdonában voltak, az úrbéri vagyonhoz tartozók nem:

Ha együttt nem lakhatnak, az szőlő, marha és valamim vagyon, mindenek menjenek háromfelé, ha penig az felesigem vagy meghal, vagy férjhez megyen, az ő része ismét maradjon az két fiaimra.
Ezen testamentumtól peniglen lett ilyen becsületes emberek előtt téve, úgy mint főbíró Szűcs György, eskütt ember, Horváth János, Szoporka Mihály, item ifjú Bognár Mihály.
Anno Domini 1711. die 19. Augustii.14

A végrendelet egyik célja az özvegyen maradt feleség ellátása volt. Akkoriban a polgárasszonyok csak a háztartást vezették, nem űztek kenyérkereső foglalkozást. Férjük halála esetén nagyon nehéz helyzetbe kerülhettek. Ha azonban ismét férjhez mentek, általában elvesztették lehetőségüket az öröklésre, ha csak az örökhagyó másként nem rendelkezett.
Ritkább eset volt, amikor asszony végrendelkezett:

Stockinger Józsefné Lochner Krisztina végrendelete
A Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, ámen.
Én alulírott Krisztina, Stockinger József felesége, elsősorban ajánlom lelkemet az Úristennek, aki teremtette, testemet pedig az anyaföldnek, ahonnan vétetett.
Ezer rajnai forint készpénzem van L.M. tímárnál Bécsben, azon
város polgáránál hat százalékos kamatra letétben, amit rokonaimnak és a tartozásaimra fizessenek ki.
Először. Mereder Jánosnak háromszáz forintot hagyok.
Másodszor. Nővéremnek, Lochner Katalinnak száz forintot hagyok, hogy azt ossza el öccsével, Lochner Péterrel.
Harmadszor. A Stájerországban tartózkodó, bujdosó Konrádnak száz forintot hagyok, akit meg kell keresni.
Negyedszer. Szentmisére hagyok a piarista atyáknak tíz forintot.
Ötödször. A dominicanusoknak is tíz forintot hagyok.
Hatodszor. A tisztelendő kanonok uraknak is tíz forintot hagyok.
Hetedszer. A temetésemre és sírhelyemre a gyertyákra, harangozókra,
zenészekre és a tanítóért száz forintot hagyok. A maradék pénzt lelkem megváltására használják fel.
Nyolcadszor. Szegényeknek, különösen a helybelieknek tíz forintot.
Kilencedszer. Német nővéremnek, Lochner Klaudiának száz forintot.
Tizedszer. Férjem három gyermek rokonára, akik nálunk tartózkodnak,
ötven-ötven forintot, a férjemre száztíz forintot hagyok.
Tizenegyedszer. A Boldogságos Szűz Máriára - ahogy a nép nevezi - egy sláfrokot és egy veres pántos főkötőt hagyok.
Tizenkettedszer. Egy szőnyeget hagyok szintén a domonkos templomra.
Tizenharmadszor. A házamban lakó és a férjem családjába beházasodott lányoknak hosszabb vánkosokat és kettő-kettő lepedőt hagyok.
Tizennegyedszer. Török vezetéknevű Károlynak hagyok egy lovat.
Stockinger Krisztina P. H.
Rosa Mihály váci kántor és kanonok s. k. Penegg Henrik atya, a domonkosok németet nyelvű hitszónoka Boros Mihály s. k.
Akiket jelen végrendelet megalkotásához felkértek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?