Tető alatt mentik az ágyúgyár köveit

Utolsó évadjához érkezett Sárospatakon a 17. század első feléből származó ágyúöntő műhely feltárása. „Ebben az idényben már nem tervezzük a feltárt terület alaprajzi növelését, hiszen teljes terjedelmében sikerült lehatárolnunk I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét” - mondta el a műemlékem.hu-nak Ringer István, ásatásvezető régész.

Mint arról már korábban beszámoltunk, a múzeum szakembere 2006-ban fogott a műhely feltárásába. Tudták, hogy ezen a helyen kell keresniük a falakat, hiszen a gyárról fennmaradtak leírások. Arra azonban nem számítottak, hogy mintegy 500 négyzetméternyi területen 3-5 méter magas felmenő falakat és csaknem ép olvasztókemencét találnak a várkastély parkjának pázsitja alatt. A páratlan leletegyüttes már mostanra, a teljes feltárás előtt európai hírnévre tett szert, hiszen a 17. század első feléből rendkívül ritka az ilyen ipari műemlék.

„Tudjuk, hogy I. Rákóczi György 1631-ben építtette ki az üzemet és arról is vannak adataink, hogy egészen a haláláig, 1648-ig folyt itt a munka. A fennmaradt dokumentumok alapján több tucat ágyút és tíz harangot öntöttek az üzemben, a valós szám azonban ennek többszöröse lehetett” - mondta Ringer István.

Miután a fejedelem meghalt, az üzem elsorvadt, majd 1672-ben leégett, amikor egy tűzvész söpört végig Sárospatakon. A katasztrófának köszönhetjük a megtalált maradványokat, ugyanis a falait visszabontották, majd a földdel borították be. Így nem használták kőbányaként a helybéliek az azóta eltelt időben. Jelenleg a feltárt falak konzerválása folyik, a restaurátorok helyenként ki is egészítik a maradványokat. Szintén a maradványok épsége miatt épült új védőtető a terület fölé. Így a már napvilágra került részletek épsége miatt nem kell aggódniuk a múzeum szakembereinek.

Az ágyúöntő műhely feltárása ebben a szezonban véget ér. Jövőre a konkrét tervezés következik a páratlan ipartörténeti emlék bemutatására. Azonban nem csupán a falakat és az olvasztókemencét láthatják majd a leendő látogatók, hiszen a több éves ásatás során érdekes leletek – kerámiák, edények, gránátok, fegyver- és szerszámtöredékek – is napvilágra kerültek. Ezek bemutatása szintén szerepel a múzeum tervei között.

Képgaléria a páratlan ágyúgyárról a műemlékem.hu magazinjában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"