Előkerült I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye
2006. augusztus 15. 13:15
A sárospataki várkertben Ringer István vezetésével zajló ásatás során megtalálták I. Rákóczi György ágyú- és harangöntő műhelyének maradványait. A leletek segítségével a szakembereknek sikerült rekonstruálni a kora újkori technológiai megoldásokat is. A régész a Múlt-kornak az eddigi eredményekről számolt be.
Korábban
Sárospatak 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként került a Rákóczi-családhoz. I. Rákóczi György (1630-1648) rögtön jelentős építkezésbe kezdett: 1617-1618-ban a várkastély keleti szárnyára húztak emeletet, 1628-ban elkészült az új-bástya, és megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával. Rákóczi lőpor- és ágyúgyárakat is létesített Patakon. A fejedelem uralma idején kezdődött a híres pataki főiskola első fénykora, nem utolsósorban pedig itt ajánlották fel neki az erdélyi fejedelemséget.
A fejedelem ágyú- és harangöntő műhelyéről bőséges forrásanyag maradt ránk, melyet a pataki vár kutatásának és helyreállításának egyik legnagyobb alakja, Détshy Mihály már évtizedekkel korábban összegyűjtött és publikált. A műhely 1631 és 1648 között működött. Ebben az időben összesen 4 ágyúöntő állt a fejedelem alkalmazásában, akik bronzból öntöttek ágyút és harangot. A műhely működése alatt 80 ágyú és 10 harang készült itt.
A terepi kutatás első szakaszában elkészítettek egy geofizikai felmérést, melynek segítségével pontosan meg lehetett határozni az épület helyét és kiterjedését. A szelvények kijelölése után a régészek hamarosan egy nagyméretű, igen jó állapotban megmaradt háromosztatú épület falaira bukkantak. A sarkában kialakított nagy öntőgödör feltárására a későbbiekben kerül sor. A padlón megtalált vörösre átégett folt talán a kemence helye lehetett, mivel erről a területről rengeteg kemencetégla került elő. Az épület környezete is számos érdekességet tartogat, innen ugyanis remélhetőleg sok öntési melléktermék, műhelyhulladék kerül majd elő. Ezt bizonyítja, hogy egy ilyen "szemétkupac" rengeteg ágyú- és harangöntő formát rejtett. Ugyaninnen több ládányi kifolyt bronzolvadékot és salakot emeltek a felszínre.
Az épület nagyon gazdag leletanyagot tartalmazott, számottevő a kályhacsempék mennyisége. Ezek közül kiemelkedik több mint harminc ép, vagy teljesen ép 17. századi (habán) kályhacsempe. Szintén a műhely mellől került elő egy olyan szemetesgödör, melynek már a legfelső szintjén 5 reneszánsz balusztrád, korlátbáb volt, ennek semmi köze a műhelyhez, de roppant izgalmas kérdésre adhat választ, mert elképzelhető, hogy azok a Perényi-kori loggia egykori elemei lehettek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Nagy-Britannia
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún
- Férje haláláért is bosszút állt a németek ellen küzdő francia ügynöknő, Violette Szabo
- Újabb érmék Marcus Aurelius korából
- A colchesteri váza újabb titkai
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- A cigaretta- és csokoládéautomaták is áldozatául estek az 1971-es font decimalizációnak
- Az esélytelenek nyugalmával tartották a védhetetlen Hongkongot a brit katonák
- Eredetileg paripák húzták a londoni emeletes buszokat
- Kertje védelmében fedezte fel Dunlop a gumiabroncsot
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59