Könyv a Rákócziak városáról
2009. február 26. 15:15 MTI
Sárospatak - Rákócziak városa címmel jelentetett meg képes albumot a zempléni város történelmi emlékeiről a sárospataki Rákóczi Múzeum; a könyvet - a II. Rákóczi Ferenc, az államférfi című tanulmánykötettel együtt - szerdán mutatták be Budapesten.
Korábban
"Sárospatak látszólag messze van, a határszélen, mégis igazi kulturális-tudományos központ" - méltatta az északkelet-magyarországi település művelődésben betöltött szerepét Kovács Tibor, a bemutatónak helyet adó Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A Sárospatakról szóló, K. Pintér Tamás rajzaival díszített albumot méltatva Káldi Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa elmondta: azt "a legjobb értelemben vett ismeretterjesztő munkának" tartja.
Az album szövegeit jegyző Jósvainé Dankó Katalin írásai "tömörek, lényegre törőek, ahogy csak az tud írni, aki Patakot tökéletesen ismeri" - emelte ki az építész, hozzátéve: K. Pintér Tamás grafikái gondolati mélységet ébresztenek, így "a könyvből az is megérti Patakot, aki még nem járt ott". Mint azt Jósvainé Dankó Katalin, a nemzeti múzeumhoz tartozó Rákóczi Múzeum igazgatója kiemelte, 2008 "gyümölcsöző év" volt Sárospatakon: a Reneszánsz év alkalmából szervezett ünnepségek mellett a pataki országgyűlés 300. évfordulójára emlékezve 2009 márciusáig látható időszaki kiállítást rendeztek II. Rákóczi Ferenc, az államférfi címmel, melyhez konferencia is kapcsolódott.
A konferencia anyagát összefoglaló, tavaly decemberben kiadott tanulmánykötetet R. Várkonyi Ágnes ismertette. A könyvben szerkesztőként és részben íróként is közreműködő történész elmondta, abban huszonöt igen értékes tanulmány kapott helyet. "Ötven év kutatás után is izgalommal olvastam ezeket, mert rengeteget lehetett belőlük tanulni" - vallotta meg az akadémikus.
Mint beszámolt róla, a kötet írásai több szemszögből is megvizsgálják Rákóczi hadsereg-, gazdaság- és államszervező tevékenységét, valamint az 1708-ban a pataki országgyűlés előtt álló alternatívákat is: a magyarok bűnbánó alattvalóként elfogadhatták volna a Bécs által felkínált amnesztiát, de a szabadságharc folytatása mellett is dönthettek a spanyol örökösödési háború kedvező lezárására várva. Az országgyűlés végül a harc folytatását választotta, de még ma is vita van arról, helyesen tette-e - beszélt a "sorsfordító esztendőről" R. Várkonyi Ágnes.
A könyvbemutató keretében a Bodrogközi Múzeumi Egyesület Balassa Iván-emlékérmét Frisnyák Sándor földrajztudós vehette át Bodó Sándortól, a szervezet elnökétől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap