Vízjelek és papírtitkok

"Egy szép papír megfogja az embert" - fogalmazott a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT) által összeállított kiállítást megnyitó Sólyom László. Mint a köztársasági elnök hozzátette, a tárlat a rá írt tartalomtól mintegy megfosztva mutatja be a papírt, de az izgalmas anyag bizonyítja egy ilyen "mesterségbeli" kiállítás létjogosultságát. A régi mesterségeknek önmagában is értékük van, fennmaradásuk azonban a restaurálások szempontjából is alapvető fontosságú - hangsúlyozta az államfő. Mint Sólyom László megjegyezte, a papír- és vízjelkutatás fiatal tudomány, de máris tiszteletre méltó eredményeket mutat fel.

Az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea elmondása szerint, noha a papír a nemzeti könyvtár minden eddigi kiállításán jelen volt, most először kap főszerepet. A könyvkészítéshez évszázadok óta nélkülözhetetlen anyag történetét ismertetve a főigazgató felidézte: Kínában már a 2. században használtak papírzsebkendőt, 363-ban megjelent az első pekingi újság, majd a 7. századtól az első papírpénz. A kínaiak féltve őrizték a papírkészítés titkát, ahogy később évszázadokon át az európai mesterek is - tette hozzá.

Magyarországon a pápa követe, Gentilis bíboros írt először papírra levelet 1310-ben, így a magyar papír története éppen hét évszázadra nyúlik vissza. A önálló magyar papírkészítés az 1500-as évek elején indult meg, majd 1827-ben megnyílt hazánkban az első papírgyár is - idézte fel az anyag történetét Sajó Andrea.

Mint a főigazgató elmondta, a papírok formája és mérete a régmúltban nem volt egységes, így a vásárlókat a vízjelek is segítették a megszokott termék kiválasztásában. A kiállításon is gazdagon bemutatott magyar vízjelkincs számos különleges vallási, világi, növényi, állati motívumból épül fel; jelenleg százezer törzsvízjelet tartanak számon Magyarországon. Sajó Andrea hozzátette, hogy a tárlattal együtt pénteken a Magyar Digitális Vízjel Adatbank is megkezdi működését.

Az OSZK előcsarnokában papírszobrok és -objektek, művészkönyvek, grafikák és metszetek fogadják a látogatókat. A kiállítótermek előterében internetes prezentáció és látványműhelyek sora vezeti be az érdeklődőket a papírmerítés, a vízjelkészítés, a könyvkötés és a nyomtatás technikai titkaiba; a merészebbek saját papírt is meríthetnek.

A három kiállítóterem tárlóiban a magyar papírtörténet szinte minden ágának ritka termékei, különleges tipográfiával készült kisnyomtatványok, díszes folyóiratok, könyvek, füzetek, plakátok, eredeti vízjeles kéziratok, híres emberek vízjeles papírjai és saját vízjelei kaptak helyet, míg a nagyméretű kivetítőkön színes, mozgó, háromdimenziós papírmalom-modellek idézik fel a szerkezetek működését.

A tárlat július 17-ig látogatható az OSZK budavári épületében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?