Nincs semmi titokzatos az SS kastélyában

SS-történet a falak árnyékában

A múzeum a kastély lábánál álló kis őrházban kapott helyet, és ott az egykori egyenruhákon kívül a testület jelképeit, vagy épp legfőbb dokumentumait is megtekinthetik az érdeklődők. Emellett a náci ideológia jegyében elégetett könyvek másolatai is láthatók, ahogy a közeli Niederhagen koncentrációs táborának túlélőinek emlékei is végignézhetők és -hallgathatók.

Jan Erik Schulte, az SS szakértője, és a wewelsburgi kiállítás egyik rendezője szerint mindez segít átélni a korszakot: a legkönnyebb ugyanis az áldozatokkal való együttérzés, akiket mindenki sajnál, míg az elkövetőkkel való azonosulás vagy épp szembekerülés már jóval nehezebb.

A tárlaton bemutatják, hogy az SS-t 1925-ben Hitler testőrségeként alapították: a felsőbbrendű faj eszméjét hirdető testület kezdettől az északi mitológiából kölcsönözte jelképeit és szertartásait. A rúnák alkotta, Németországban ma betiltott jelképük árnyékában a szervezet nem csak a koncentrációs táborok őrzését és üzemeltetését végezte, hanem a megszállt területeken tömeges kivégzéseket hajtottak végre.

A kiállítás több tucat vezető SS-tiszt életútját is szemlélteti, így Reinhard Heydrich, 1942-ben felrobbantott vezető mellett Hans Ernst Schneider SS százados sorsát is végigkövethetjük, aki 1945 után álnéven kezdett egyetemi karrierbe, mígnem az 1990-es évek elején diákjai le nem leplezték. A kiállítás vezetője, Kirsten John-Stucke ezen sorsokat azért érdemes megismerni, mert a valóság sokkal árnyaltabb, mint ami a köztudatban él az SS-ről. Szerinte ugyanis a legtöbben nem voltak szörnyek, és sokkal egyszerűbb azt állítani, hogy minden tagjuk elmebeteg volt, miközben a legtöbben karrierjük előrelendítése miatt léptek be a testületbe. Relativizálni persze szerinte sem szabad, hiszen bárki bármit állít, a vérengzéseket és kivégzéseket mégis ők hajtották végre, és ez senkit nem mentesít az elkövetettek alól.

A helyiek mindezek ellenére nem szívesen emlékeznek, így korábban azt sem akarták, hogy a koncentrációs tábornak emlékművet állítsanak: éppen ezért csak egy lapos háromszög alakú térplasztika emlékeztet az ott történtekre.

Azt azonban mind ők, mind a kiállítás szervezői tudják, hogy az odalátogató neonácikkal nem érdemes vitatkozni: tanítani és meggyőzni úgysem lehet őket. A történészek most abban bíznak, hogy bár a tárlat leleplezi a helyi mítoszokat, azok vonzerejével hamarosan a jelenlegi 30 ezer helyett évente 50 ezer látogató érkezhet majd az eredetileg 1982-ben megnyitott kastélyba.

1. Feltámadó álközépkor
2. SS-történet a falak árnyékában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt