Régészek cáfolják a kínai mítoszokat
2010. március 4. 09:04
Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) 2000 évvel ezelőtti uralkodását gazdagon dokumentálták: a férfi szinte minden győzelmét, és lépését feljegyezték, a kínai nagy fal építésétől egészen az agyagkatonákat rejtő sír megalkotásáig. A történelmet azonban a győztesek írják, így ezek az ókori szövegek nagyon pontatlanok, és hamisak lehetnek - vélik a régészek.
Korábban
A Field Museum kutatói és kínai munkatársaik a korábban ismert írásos információk valóságtartalmát régészeti eszközökkel próbálták igazolni, hogy jobban és objektívebben megérthessék az első kínai császár uralmát. Gary Feinman és Linda Nicholas antropológusok 1996 óta, minden évben 4-6 hetet töltenek Kínában, és a Sandongi Egyetem Fang Hui vezette kutatócsoportjával közösen ókori tárgyakat keresnek az uralkodó egykori birodalmában.
Ezeket aztán az írásos emlékekkel is összevetik, és így sokkal reálisabb képet alkothatnak Kína első császárnak uralkodásáról, és a régió történetéről is. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia hivatalos lapja, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) legújabb számában (The imprint of China’s first emperor on the distant realm of eastern Shandong) tették közzé.
Csin Si Huang-ti először i.e. 221-ben egyesítette Kínát, ám a történészeknek nagyon kevés adata van azzal kapcsolatban, hogy ez az egyes tartományokban milyen módon ment végbe. A vizsgálatba bevont térséggel is ez a helyzet: a feljegyzések szerint az uralkodó i.e. 219-ben felkereste a Sandong délkeleti partjainál magasló Langya hegyet, és mindez lenyűgözte őt, ezért három hónapig maradt. Nem sokkal később 150 ezer lelkes telepest küldött a térség gyarmatosítására, azzal az ígérettel, hogy az érkezőknek a következő 12 év során nem kell adót fizetni és közmunkát végezni. Megkezdődtek az útépítések is, hogy a katonák mellett a kereskedők is gyorsabban eljuthassanak oda: mindez a hegységben kitermelt só és vas miatt volt különösképp szükséges.
Feinman szerint azonban a gyarmatosításra a táj szépsége helyett reálpolitikai okokból került sor, hiszen a császár lojális embereit telepítette a birodalma szélén álló, akkor még főként ellenséges térségbe. Emellett a kutatók azt is igazolták, hogy az írásos szövegekkel ellentétben a régió akkor már régóta, i.e. 2600-2400 óta sűrűn lakottnak számított, így a gyarmatosítóknak a helyiek elűzésével és megszállásával sikerült érvényesülniük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
- Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
- Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20